Zene

Amikor Robbie Williams megkérte, üvöltsenek előbb a harminc alattiak, majd a felettiek, és az utóbbiak – akiknek kórusához én is tartoztam – cincogása alig hallatszott, kicsit igaznak kezdtem érezni a barátnőm felvetését, hogy tudniillik én leszek a fesztivál Medveczky Ilonája. A díva később, a mobilvécében is eszembe jutott.

A hegedűsnek indult zongorista, „Fegya” huszonöt éve alapította az úttörő Budapest Klezmer Bandet. Tavalyi Kossuth-díját nemcsak világhírű zenekarával érdemelte ki, hanem olyan előadásokkal is, mint a Hegedűs a háztetőn, a Purim vagy a Menyasszonytánc. Idén is ők nyitják a Zsidó Kulturális Fesztivált.

Patti Smith debütáló albuma, a Horses 1975 novemberében jelent meg.

A gengszterrapperből lett dollármilliárdos 100 (na jó, 16) év után adott ki új lemezt. És ismét ráérzett a korszellemre.

A nagy visszatérők, a magyarok egy részének szemében a világzene egészét megtestesítő, macskajajos haknibalkán kompániák, vagyis Goran Bregović és Boban Marković nagyzenekarai versenyt versengenek a magyar táncos csizmákért – de ennek most vége: idén végre nem kell nélkülözni egyiküket sem, mert a Sziget hajdan – nem is olyan rég – talán legnagyobb merítéssel reprezentált műfaja, a világzene aktuális túlélőszínpadán mind a ketten fellépnek.

Az elektronikus tánczenék rajongóit nem igazán kényezteti el idén a Sziget, de azért nekik is akad majd némi látni- és hallanivaló az élőben elővarázsolandó, vokális fajtából.

A tizenötödik évéhez elérkező Magic Mirror a Sziget egyik méltán népszerű és jellegzetes szeglete. A kezdetekről és az idei évről, régi támadásokról és új bulikról a helyszín felelősét kérdeztük.

Ahogy a gyerekkönyvek felnőtt kritikusait, úgy a Sziget pop- és rockzenei kínálatát böngészve minket is okkal nyomaszthat a tény, hogy olyasmiről kell beszélnünk, amely immár deklaráltan nem nekünk szól.