Talán nincs is központibb figurája a hiphopnak, mint a Beats-fejhallgatómárka eladása után a műfaj első dollármilliárdosává váló Dr. Dre, aki az N.W.A.-vel nemcsak ott volt a zsáner hőskorában, hanem konkrétan ők vitték be a gengszterrapet a köztudatba. Később az első szólólemezének g-funkos témáival a 90-es évek nyitó felét is nagyban ő határozta meg, az ezredforduló előtt kiadott második albuma pedig a hiphop mainstream áttörésének volt az egyik záloga. Közben producerként is folyamatosan tolta befelé a protezsáltjait az élvonalba: ez a névsor Snoop Doggtól Eminemen és 50 Centen át egészen napjaink legfontosabb rapperéig, Kendrick Lamarig ér.
| ||
A tökéletes életművet azonban egy majd’ másfél évtizedes kálvária árnyalta be. Dre még 2001-ben állt neki harmadik, egyben utolsónak szánt lemezének, a Detoxnak, amiről néhány éve ugyan megjelent két (nem túl meggyőző) kislemez, de egészen most augusztusig kellett várni a projekt teljes lefújására, mert nem ütötte meg a híresen perfekcionista alkotó mércéjét. Ezzel párhuzamosan azonban a művész azt is bejelentette, hogy az N.W.A-ről forgatott Straight Outta Compton című játékfilm és az általa generált nosztalgia hatására összerakott egy teljesen új lemezt – nemes egyszerűséggel Compton címmel.
Az alcím, amely soundtracknek hívja a lemezt, megtévesztő lehet, hiszen nem filmzenéről van szó, és az album zeneileg sem nyúl vissza az N.W.A. hangzásához, hanem inkább Compton város történetét meséli el, ahogy azt Dre megélte. A szociokulturális bevezető után rögtön egy szinte ismeretlen helyi mc, King Mez kezdi a szövegelést a trapes alapokra, hiszen ahogy Dr. Dre-től megszokhattuk, a vendégek között egyszerre vannak jelen a nagy öregek (Ice Cube-tól Snoop Doggig) és a jövő potenciális sztárjai – nem véletlen, hogy Mez rögtön fekete Eminemként mutatkozik be.
| ||
S bár a legtutibb flow-kat Kendrick Lamar hozza, a lemez igazi sztárja mégis inkább Anderson .Paak: ő kapta meg itt a kulcsjeleneteket, köztük az Animalsét, amely egyszerre katartikus tetőpont és perfekt popsláger. A rengeteg szereplőt és producert felvonultató munkát azonban – ha néha kicsit háttérbe húzódva is, de – Dr. Dre mozgatja, aki mindig megtalálja a helyét a nagy egészben, ráadásul a Compton élete talán legjobb teljesítménye rapperként.
És bár 2015 már nem igazán róla szól, azért ismét ráérzett a korszellemre, és még időben odatett egy teljesen korrekt konceptlemezt az év nagy hiphopalbumai mellé. Mivel nem ő mutatja már az irányt, valószínűleg nem a Compton szövegeit fogják skandálni a következő tüntetéseken, de amikor majd a fergusoni idők fekete zenéit veszik leltárba a jövő kultúrtörténészei, akkor az ő neve is elő fog kerülni, méghozzá megérdemelten.
Az igazi siker azonban az lenne, ha .Paakról és Mezről még sokat hallanánk.
Universal, 2015
