mi a kotta?

Lelkesülési pillanatok

  • mi a kotta
  • 2015. szeptember 13.

Zene

 

"A fentebbi nap Magyarország műtörténetében a legfényesebb, legdicsőbb s a legmesszebbre kiható lapot fogja képezni.

A magyar főváros aligha látott még hasonló lelkesülési pillanatot, mint aminő az volt, midőn Liszt Ferenc, az ünnepelt honfi és művész, mint egy megtestesült és mindent magával ragadó dicsfény, a rendkívülit kifejező magas alakjával, őszbe vegyült, hosszú hajfürtjeivel, fekete díszes papi öltönyben megjelent a nagy terem minden helyiséget zsúfolásig elfoglaló díszes közönsége előtt.” Ily emelkedetten és lelkesen számolt be a Zenészeti Lapok hasábjain Ábrányi Kornél Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendájának ősbemutatójáról, s a tevékeny zenei mindenes emelkedettségének és lelkesültségének hiteléből mit sem vont le az a tény, hogy az oratóriumot az ő magyar fordításában adták e legfényesebb és legdicsőbb napon. 1865. augusztus 15-én a Pesti Vigadóban tartották ezt az ősbemutatót, s e nap kereken 150. évfordulóján ugyanott jut majd a közönség elé ez a nagyszabású, s a szerző szívéhez oly közel álló mű: Kocsár Balázs vezénylete alatt, s olyan szólistákkal, mint Cser Krisztián, Haja Zsolt, Kovács István, vagy mint a Kolozsvárról érkező címszereplő, Kele Brigitta (augusztus 15. fél nyolc).

Hasonló lelkesülési pillanat ezen a héten többfelé és számosan akad majd, hiszen például csütörtökön kezdődik a Kaposfest, vagyis az immár hatodik Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál. A Baráti Kristóf és Várdai István művészeti vezetése alá átkerült fesztivál egészen szerdáig kínálja majd a mind szélesebben értelmezett kamarazenét. Olyan koncertekkel, mint például a pénteki Bach-est, melyen Várdai István a d-moll gordonkaszvitet, Baráti Kristóf és Dudu Carmel pedig a c-moll oboa-hegedű kettősversenyt fogja előadni, s ahol mindemellett A fúga művészetének egy részlete s még egy kantáta is fölhangzik majd (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 15. hét óra). A kedd délelőtti orosz programon pedig főszerephez fog jutni a Szent Efrém Férfikar s néhány olyan kórusmű, melyet nagy orosz zeneszerzők az ortodox liturgia meg a népénekek ihlető szellemében komponáltak (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 18. tizenegy óra).

Liszt legfentebb emlegetett oratóriuma Wartburg históriai emlékezetű várát is megidézi majd, míg a napokban ugyancsak megkezdődő Zempléni Fesztivál hagyományosan és értelemszerűen Sárospatak nem kevésbé történelmi jelentőségű Rákóczi-várába hív bennünket. Itt adja majd a nyitókoncertet a fesztivált egykor életre hívó Liszt Ferenc Kamarazenekar, két Mozart-áriára a sugárzóan tehetséges szopránt, Pasztircsák Polinát (képünkön) is énekszóhoz engedve (augusztus 13. nyolc óra). A Szent Efrém Férfikarnak e fesztiválon is jut méltó föladat, méghozzá nem csupán zenei, de irodalmi jelentőségű is egyszersmind. Zsoltárok férfihangra – e cím alatt fog össze a kórus Lackfi Jánossal, hogy a férfilét égi és földi örömeit meg bosszúságait közösen megénekeljék nekünk Kazinczy Ferenc Széphalmán (augusztus 17. hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.