mi a kotta?

Lelkesülési pillanatok

  • mi a kotta
  • 2015. szeptember 13.

Zene

 

"A fentebbi nap Magyarország műtörténetében a legfényesebb, legdicsőbb s a legmesszebbre kiható lapot fogja képezni.

A magyar főváros aligha látott még hasonló lelkesülési pillanatot, mint aminő az volt, midőn Liszt Ferenc, az ünnepelt honfi és művész, mint egy megtestesült és mindent magával ragadó dicsfény, a rendkívülit kifejező magas alakjával, őszbe vegyült, hosszú hajfürtjeivel, fekete díszes papi öltönyben megjelent a nagy terem minden helyiséget zsúfolásig elfoglaló díszes közönsége előtt.” Ily emelkedetten és lelkesen számolt be a Zenészeti Lapok hasábjain Ábrányi Kornél Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendájának ősbemutatójáról, s a tevékeny zenei mindenes emelkedettségének és lelkesültségének hiteléből mit sem vont le az a tény, hogy az oratóriumot az ő magyar fordításában adták e legfényesebb és legdicsőbb napon. 1865. augusztus 15-én a Pesti Vigadóban tartották ezt az ősbemutatót, s e nap kereken 150. évfordulóján ugyanott jut majd a közönség elé ez a nagyszabású, s a szerző szívéhez oly közel álló mű: Kocsár Balázs vezénylete alatt, s olyan szólistákkal, mint Cser Krisztián, Haja Zsolt, Kovács István, vagy mint a Kolozsvárról érkező címszereplő, Kele Brigitta (augusztus 15. fél nyolc).

Hasonló lelkesülési pillanat ezen a héten többfelé és számosan akad majd, hiszen például csütörtökön kezdődik a Kaposfest, vagyis az immár hatodik Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál. A Baráti Kristóf és Várdai István művészeti vezetése alá átkerült fesztivál egészen szerdáig kínálja majd a mind szélesebben értelmezett kamarazenét. Olyan koncertekkel, mint például a pénteki Bach-est, melyen Várdai István a d-moll gordonkaszvitet, Baráti Kristóf és Dudu Carmel pedig a c-moll oboa-hegedű kettősversenyt fogja előadni, s ahol mindemellett A fúga művészetének egy részlete s még egy kantáta is fölhangzik majd (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 15. hét óra). A kedd délelőtti orosz programon pedig főszerephez fog jutni a Szent Efrém Férfikar s néhány olyan kórusmű, melyet nagy orosz zeneszerzők az ortodox liturgia meg a népénekek ihlető szellemében komponáltak (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 18. tizenegy óra).

Liszt legfentebb emlegetett oratóriuma Wartburg históriai emlékezetű várát is megidézi majd, míg a napokban ugyancsak megkezdődő Zempléni Fesztivál hagyományosan és értelemszerűen Sárospatak nem kevésbé történelmi jelentőségű Rákóczi-várába hív bennünket. Itt adja majd a nyitókoncertet a fesztivált egykor életre hívó Liszt Ferenc Kamarazenekar, két Mozart-áriára a sugárzóan tehetséges szopránt, Pasztircsák Polinát (képünkön) is énekszóhoz engedve (augusztus 13. nyolc óra). A Szent Efrém Férfikarnak e fesztiválon is jut méltó föladat, méghozzá nem csupán zenei, de irodalmi jelentőségű is egyszersmind. Zsoltárok férfihangra – e cím alatt fog össze a kórus Lackfi Jánossal, hogy a férfilét égi és földi örömeit meg bosszúságait közösen megénekeljék nekünk Kazinczy Ferenc Széphalmán (augusztus 17. hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.