mi a kotta?

Lelkesülési pillanatok

  • mi a kotta
  • 2015. szeptember 13.

Zene

 

"A fentebbi nap Magyarország műtörténetében a legfényesebb, legdicsőbb s a legmesszebbre kiható lapot fogja képezni.

A magyar főváros aligha látott még hasonló lelkesülési pillanatot, mint aminő az volt, midőn Liszt Ferenc, az ünnepelt honfi és művész, mint egy megtestesült és mindent magával ragadó dicsfény, a rendkívülit kifejező magas alakjával, őszbe vegyült, hosszú hajfürtjeivel, fekete díszes papi öltönyben megjelent a nagy terem minden helyiséget zsúfolásig elfoglaló díszes közönsége előtt.” Ily emelkedetten és lelkesen számolt be a Zenészeti Lapok hasábjain Ábrányi Kornél Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendájának ősbemutatójáról, s a tevékeny zenei mindenes emelkedettségének és lelkesültségének hiteléből mit sem vont le az a tény, hogy az oratóriumot az ő magyar fordításában adták e legfényesebb és legdicsőbb napon. 1865. augusztus 15-én a Pesti Vigadóban tartották ezt az ősbemutatót, s e nap kereken 150. évfordulóján ugyanott jut majd a közönség elé ez a nagyszabású, s a szerző szívéhez oly közel álló mű: Kocsár Balázs vezénylete alatt, s olyan szólistákkal, mint Cser Krisztián, Haja Zsolt, Kovács István, vagy mint a Kolozsvárról érkező címszereplő, Kele Brigitta (augusztus 15. fél nyolc).

Hasonló lelkesülési pillanat ezen a héten többfelé és számosan akad majd, hiszen például csütörtökön kezdődik a Kaposfest, vagyis az immár hatodik Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál. A Baráti Kristóf és Várdai István művészeti vezetése alá átkerült fesztivál egészen szerdáig kínálja majd a mind szélesebben értelmezett kamarazenét. Olyan koncertekkel, mint például a pénteki Bach-est, melyen Várdai István a d-moll gordonkaszvitet, Baráti Kristóf és Dudu Carmel pedig a c-moll oboa-hegedű kettősversenyt fogja előadni, s ahol mindemellett A fúga művészetének egy részlete s még egy kantáta is fölhangzik majd (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 15. hét óra). A kedd délelőtti orosz programon pedig főszerephez fog jutni a Szent Efrém Férfikar s néhány olyan kórusmű, melyet nagy orosz zeneszerzők az ortodox liturgia meg a népénekek ihlető szellemében komponáltak (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 18. tizenegy óra).

Liszt legfentebb emlegetett oratóriuma Wartburg históriai emlékezetű várát is megidézi majd, míg a napokban ugyancsak megkezdődő Zempléni Fesztivál hagyományosan és értelemszerűen Sárospatak nem kevésbé történelmi jelentőségű Rákóczi-várába hív bennünket. Itt adja majd a nyitókoncertet a fesztivált egykor életre hívó Liszt Ferenc Kamarazenekar, két Mozart-áriára a sugárzóan tehetséges szopránt, Pasztircsák Polinát (képünkön) is énekszóhoz engedve (augusztus 13. nyolc óra). A Szent Efrém Férfikarnak e fesztiválon is jut méltó föladat, méghozzá nem csupán zenei, de irodalmi jelentőségű is egyszersmind. Zsoltárok férfihangra – e cím alatt fog össze a kórus Lackfi Jánossal, hogy a férfilét égi és földi örömeit meg bosszúságait közösen megénekeljék nekünk Kazinczy Ferenc Széphalmán (augusztus 17. hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.