mi a kotta?

Lelkesülési pillanatok

  • mi a kotta
  • 2015. szeptember 13.

Zene

 

"A fentebbi nap Magyarország műtörténetében a legfényesebb, legdicsőbb s a legmesszebbre kiható lapot fogja képezni.

A magyar főváros aligha látott még hasonló lelkesülési pillanatot, mint aminő az volt, midőn Liszt Ferenc, az ünnepelt honfi és művész, mint egy megtestesült és mindent magával ragadó dicsfény, a rendkívülit kifejező magas alakjával, őszbe vegyült, hosszú hajfürtjeivel, fekete díszes papi öltönyben megjelent a nagy terem minden helyiséget zsúfolásig elfoglaló díszes közönsége előtt.” Ily emelkedetten és lelkesen számolt be a Zenészeti Lapok hasábjain Ábrányi Kornél Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendájának ősbemutatójáról, s a tevékeny zenei mindenes emelkedettségének és lelkesültségének hiteléből mit sem vont le az a tény, hogy az oratóriumot az ő magyar fordításában adták e legfényesebb és legdicsőbb napon. 1865. augusztus 15-én a Pesti Vigadóban tartották ezt az ősbemutatót, s e nap kereken 150. évfordulóján ugyanott jut majd a közönség elé ez a nagyszabású, s a szerző szívéhez oly közel álló mű: Kocsár Balázs vezénylete alatt, s olyan szólistákkal, mint Cser Krisztián, Haja Zsolt, Kovács István, vagy mint a Kolozsvárról érkező címszereplő, Kele Brigitta (augusztus 15. fél nyolc).

Hasonló lelkesülési pillanat ezen a héten többfelé és számosan akad majd, hiszen például csütörtökön kezdődik a Kaposfest, vagyis az immár hatodik Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál. A Baráti Kristóf és Várdai István művészeti vezetése alá átkerült fesztivál egészen szerdáig kínálja majd a mind szélesebben értelmezett kamarazenét. Olyan koncertekkel, mint például a pénteki Bach-est, melyen Várdai István a d-moll gordonkaszvitet, Baráti Kristóf és Dudu Carmel pedig a c-moll oboa-hegedű kettősversenyt fogja előadni, s ahol mindemellett A fúga művészetének egy részlete s még egy kantáta is fölhangzik majd (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 15. hét óra). A kedd délelőtti orosz programon pedig főszerephez fog jutni a Szent Efrém Férfikar s néhány olyan kórusmű, melyet nagy orosz zeneszerzők az ortodox liturgia meg a népénekek ihlető szellemében komponáltak (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 18. tizenegy óra).

Liszt legfentebb emlegetett oratóriuma Wartburg históriai emlékezetű várát is megidézi majd, míg a napokban ugyancsak megkezdődő Zempléni Fesztivál hagyományosan és értelemszerűen Sárospatak nem kevésbé történelmi jelentőségű Rákóczi-várába hív bennünket. Itt adja majd a nyitókoncertet a fesztivált egykor életre hívó Liszt Ferenc Kamarazenekar, két Mozart-áriára a sugárzóan tehetséges szopránt, Pasztircsák Polinát (képünkön) is énekszóhoz engedve (augusztus 13. nyolc óra). A Szent Efrém Férfikarnak e fesztiválon is jut méltó föladat, méghozzá nem csupán zenei, de irodalmi jelentőségű is egyszersmind. Zsoltárok férfihangra – e cím alatt fog össze a kórus Lackfi Jánossal, hogy a férfilét égi és földi örömeit meg bosszúságait közösen megénekeljék nekünk Kazinczy Ferenc Széphalmán (augusztus 17. hét óra).

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.