„A Tosca szomorú korszakban született! Ma már nincsenek művészek! A jelenlegiek már csak harminc százalékát adják vissza annak, amit a szerző elképzelt! Ez túlságosan kevés. Ma már nincsenek drámai temperamentumok, mint valamikor! Az én tévedésem tehát az, hogy olyan operát írtam, amelyet sohasem fognak úgy tolmácsolni, ahogyan azt kellene! A Marianik, a Durand-ok, a Pantaleonik a múlt meteorjai…” Így panaszkodott Giacomo Puccini két esztendővel a Tosca római ősbemutatóját követően, egy 1902-es levelében az operai előadó-művészet feltartóztathatatlan hanyatlásáról. Ám még ha elfogadnánk is a drámai temperamentummal nagyon is megáldott komponista mély pesszimizmusát, akkor se hihetnénk, hogy a Tosca különösebben megsínylette volna az elmúlt 115 évben a Puccini által vélelmezett hanyatlást. Az opera, amelyet Benjamin Britten némi kollegiális rosszindulattal émelyítően olcsónak és üresnek ítélt, tartósan a legnépszerűbb dalművek egyike: rendszerint a harmadik vagy a negyedik helyet szerzi meg a legtöbbet játszott operák világranglistáján. Ezen a nyáron is már másodszor fog elénk kerülni, Szentmargitbánya után Szent Margit szigetén, azaz közelebbről a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon (augusztus 7. és 9., nyolc óra).
A pásztorlányból lett díva címszerepét ezúttal egy mezzoszoprán, a francia Béatrice Uria-Monzon alakítja majd (képünkön e hölgy), lesz egy chilei származású Cavaradossink, s még a Sekrestyés karakterszerepére is jutni fog egy díjnyertes: a Marton Éva Énekverseny I. díját tavaly elnyerő Alexandru Aghenie, aki pedig bariton létére egy hagyományosan basszusoknak kiosztott szólamot énekel majd. A karmester Kesselyák Gergely lesz.
Egyebekben érdemes lesz elhagyni a fővárost, mert az augusztus mindenféle fesztiválokat kínál, mondjuk például Veszprémben, ahol e napokban tetőzik és ér véget az Auer Lipótról elnevezett első nemzetközi hegedűfesztivál. „Bölcsőm Magyarországon ringott. Veszprémnek hívják azt a kis helységet, ahol apám szobafestő volt. Szülőföldem hagyományaihoz híven tejesüveggel és hegedűvel együtt neveltek fel…” Így emlékezett vissza legelső éveire Auer, aki a cár udvari szólóhegedűseként elmulasztotta bemutatni Csajkovszkij neki szánt Hegedűversenyét, s akit utóbb New Yorkban is az „orosz hegedűiskola” atyamestere gyanánt tiszteltek. A világhírű csellista, a sálas Mischa Maisky zongoraművész lányával ad koncertet a veszprémi Auer-ünnepen (Hangvilla, augusztus 6., nyolc óra), s nyomában fellép majd Veszprémben egyebek közt a nagyszerű Borogyin Kvartett, vagy épp az Anima Musicae Kamarazenekar. S a záró gálakoncerten főszerephez jut maga Baráti Kristóf is, aki az Auer által elpasszolt Csajkovszkij-hegedűverseny szólóját cifrázza majd a Mendelssohn Kamarazenekar és a vezénylő Csaba Péter figyelmes kíséretében (Pannon Egyetem, augusztus 9., hét óra).
Amúgy Csajkovszkij-mű és nagy magyar szólista most még a kis Beremendre is jut. Az Ördögkatlan Fesztivál koncertjén Csajkovszkij V. szimfóniája és Beethoven Esz-dúr zongoraversenye is fölhangzik majd, méghozzá Ránki Dezső, valamint Dinyés Dániel Hungarian Studio Orchestrájának előadásában (Megbékélés kápolna, augusztus 6., kilenc óra).
