mi a kotta?

Az operaházi csata

  • mi a kotta
  • 2014. október 25.

Zene

„Állj meg, földi, ide vigyázz,

Ím itt az új operaház.

Azért díszlik tán oly nagyon,

Mert trágyázva bőven vagyon.”

 

130 esztendeje többek között ezzel a versezettel (Gyöngy a szeméten!) köszöntötte a korszak népszerű vicclapja, a Borsszem Jankó a főváros új büszkeségét, az operaházat, amely a Hermina téri ócskapiac kevéssé dicső és alig hűlt helyén épült fel. 1884. szeptember 27-én azután megtartották a fényes megnyitót: nagy sikerrel és néminemű botrány kíséretében. Az Ybl Miklós csodaépületére kíváncsi tömeget ugyanis csupán a rendőrség tudta megfékezni, a kardlapozástól sem tartózkodva. A Borsszem Jankó persze ezt sem hagyta szó nélkül: karikatúráján (képünk mutatja) a vicclapi rendőr, Mihaszna András és főkapitánya, a bukása előtt álló Thaisz Elek látható. „Röndnek muszáj lönnyi!”, mondja az előbbi, „röndjelnek muszáj lönnyi!”, állapítja meg főnöke.

Most szombaton az operaházban és környékén újrajátsszák a 130 évvel ezelőtti megnyitót, persze kardlapozás nélkül, ám látványosságot ígérve. Este héttől pedig részben az egykori ünnepi program ismétlődik: a Hunyadi László nyitányával, illetve a Bánk bán második felvonásával, melyben Molnár András, Marton Éva, Tokody Ilona és Berczelly István fellépésére számíthatunk.

Az operai ünnep mellett a zene világnapja is az előttünk álló periódusban esedékes. Szerdán díjnyertes fiatalok koncertfolyama ígérkezik a Magyar Rádió Márványtermében: Devich Gergely csellistával, Baráth Emővel és társaikkal (október 1., öt óra). Este pedig, meglehet, a világnaptól függetlenül, a pesti koncertélet mindkét főhelyén különleges kamarakoncert vár: a Müpában a Kelemen Kvartett Perényi Miklóssal egészül ki majd (Nemzeti Hangversenyterem, október 1., fél nyolc), míg a Zeneakadémián Balázs János és Kállai Ernő párosa ad virtuóz programú estet (október 1.,
fél nyolc).

Egyebekben Bartók, Schubert és Gluck uralja majd e napokat. Az 1945. szeptember 26-án elhunyt magyar géniusz már a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Kocsis Zoltán csütörtöki programján ott szerepel összesen huszonnégy magyar népdalával (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 25., fél nyolc), az évforduló napján pedig Baráti Kristóf és Farkas Gábor muzikális megemlékezésére kerül majd sor (Bartók Béla Emlékház, szeptember 26., hat óra). Voltaképpen e megemlékezés mellé illik a Concerto Budapest két sorozatindító koncertje is, ahol ugyan Bartókot nem játszik Keller András együttese, ám a nyitószám Lutosławski Bartók-gyászzenéje lesz (Zeneakadémia, szeptember 27. és 28., fél nyolc). Ugyancsak sorozatnyitó koncertet tart az Óbudai Danubia Zenekar is e hét szombatján: az évadjukban kitüntetett szereppel felruházott Schubert műveinek szentelt első estén egyebek mellett a Nagy C-dúr szimfónia is elhangzik majd (BMC, szeptember 27., hét óra). Gluck életműve előtt pedig szokás szerint Vashegyi György és művésztársai tisztelegnek: az Orfeo és Euridice 1762-es bécsi verziójának koncertszerű megszólaltatásával (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 27., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.