mi a kotta?

Az operaházi csata

  • mi a kotta
  • 2014. október 25.

Zene

„Állj meg, földi, ide vigyázz,

Ím itt az új operaház.

Azért díszlik tán oly nagyon,

Mert trágyázva bőven vagyon.”

 

130 esztendeje többek között ezzel a versezettel (Gyöngy a szeméten!) köszöntötte a korszak népszerű vicclapja, a Borsszem Jankó a főváros új büszkeségét, az operaházat, amely a Hermina téri ócskapiac kevéssé dicső és alig hűlt helyén épült fel. 1884. szeptember 27-én azután megtartották a fényes megnyitót: nagy sikerrel és néminemű botrány kíséretében. Az Ybl Miklós csodaépületére kíváncsi tömeget ugyanis csupán a rendőrség tudta megfékezni, a kardlapozástól sem tartózkodva. A Borsszem Jankó persze ezt sem hagyta szó nélkül: karikatúráján (képünk mutatja) a vicclapi rendőr, Mihaszna András és főkapitánya, a bukása előtt álló Thaisz Elek látható. „Röndnek muszáj lönnyi!”, mondja az előbbi, „röndjelnek muszáj lönnyi!”, állapítja meg főnöke.

Most szombaton az operaházban és környékén újrajátsszák a 130 évvel ezelőtti megnyitót, persze kardlapozás nélkül, ám látványosságot ígérve. Este héttől pedig részben az egykori ünnepi program ismétlődik: a Hunyadi László nyitányával, illetve a Bánk bán második felvonásával, melyben Molnár András, Marton Éva, Tokody Ilona és Berczelly István fellépésére számíthatunk.

Az operai ünnep mellett a zene világnapja is az előttünk álló periódusban esedékes. Szerdán díjnyertes fiatalok koncertfolyama ígérkezik a Magyar Rádió Márványtermében: Devich Gergely csellistával, Baráth Emővel és társaikkal (október 1., öt óra). Este pedig, meglehet, a világnaptól függetlenül, a pesti koncertélet mindkét főhelyén különleges kamarakoncert vár: a Müpában a Kelemen Kvartett Perényi Miklóssal egészül ki majd (Nemzeti Hangversenyterem, október 1., fél nyolc), míg a Zeneakadémián Balázs János és Kállai Ernő párosa ad virtuóz programú estet (október 1.,
fél nyolc).

Egyebekben Bartók, Schubert és Gluck uralja majd e napokat. Az 1945. szeptember 26-án elhunyt magyar géniusz már a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Kocsis Zoltán csütörtöki programján ott szerepel összesen huszonnégy magyar népdalával (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 25., fél nyolc), az évforduló napján pedig Baráti Kristóf és Farkas Gábor muzikális megemlékezésére kerül majd sor (Bartók Béla Emlékház, szeptember 26., hat óra). Voltaképpen e megemlékezés mellé illik a Concerto Budapest két sorozatindító koncertje is, ahol ugyan Bartókot nem játszik Keller András együttese, ám a nyitószám Lutosławski Bartók-gyászzenéje lesz (Zeneakadémia, szeptember 27. és 28., fél nyolc). Ugyancsak sorozatnyitó koncertet tart az Óbudai Danubia Zenekar is e hét szombatján: az évadjukban kitüntetett szereppel felruházott Schubert műveinek szentelt első estén egyebek mellett a Nagy C-dúr szimfónia is elhangzik majd (BMC, szeptember 27., hét óra). Gluck életműve előtt pedig szokás szerint Vashegyi György és művésztársai tisztelegnek: az Orfeo és Euridice 1762-es bécsi verziójának koncertszerű megszólaltatásával (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 27., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.