mi a kotta?

Az operaházi csata

  • mi a kotta
  • 2014. október 25.

Zene

„Állj meg, földi, ide vigyázz,

Ím itt az új operaház.

Azért díszlik tán oly nagyon,

Mert trágyázva bőven vagyon.”

 

130 esztendeje többek között ezzel a versezettel (Gyöngy a szeméten!) köszöntötte a korszak népszerű vicclapja, a Borsszem Jankó a főváros új büszkeségét, az operaházat, amely a Hermina téri ócskapiac kevéssé dicső és alig hűlt helyén épült fel. 1884. szeptember 27-én azután megtartották a fényes megnyitót: nagy sikerrel és néminemű botrány kíséretében. Az Ybl Miklós csodaépületére kíváncsi tömeget ugyanis csupán a rendőrség tudta megfékezni, a kardlapozástól sem tartózkodva. A Borsszem Jankó persze ezt sem hagyta szó nélkül: karikatúráján (képünk mutatja) a vicclapi rendőr, Mihaszna András és főkapitánya, a bukása előtt álló Thaisz Elek látható. „Röndnek muszáj lönnyi!”, mondja az előbbi, „röndjelnek muszáj lönnyi!”, állapítja meg főnöke.

Most szombaton az operaházban és környékén újrajátsszák a 130 évvel ezelőtti megnyitót, persze kardlapozás nélkül, ám látványosságot ígérve. Este héttől pedig részben az egykori ünnepi program ismétlődik: a Hunyadi László nyitányával, illetve a Bánk bán második felvonásával, melyben Molnár András, Marton Éva, Tokody Ilona és Berczelly István fellépésére számíthatunk.

Az operai ünnep mellett a zene világnapja is az előttünk álló periódusban esedékes. Szerdán díjnyertes fiatalok koncertfolyama ígérkezik a Magyar Rádió Márványtermében: Devich Gergely csellistával, Baráth Emővel és társaikkal (október 1., öt óra). Este pedig, meglehet, a világnaptól függetlenül, a pesti koncertélet mindkét főhelyén különleges kamarakoncert vár: a Müpában a Kelemen Kvartett Perényi Miklóssal egészül ki majd (Nemzeti Hangversenyterem, október 1., fél nyolc), míg a Zeneakadémián Balázs János és Kállai Ernő párosa ad virtuóz programú estet (október 1.,
fél nyolc).

Egyebekben Bartók, Schubert és Gluck uralja majd e napokat. Az 1945. szeptember 26-án elhunyt magyar géniusz már a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Kocsis Zoltán csütörtöki programján ott szerepel összesen huszonnégy magyar népdalával (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 25., fél nyolc), az évforduló napján pedig Baráti Kristóf és Farkas Gábor muzikális megemlékezésére kerül majd sor (Bartók Béla Emlékház, szeptember 26., hat óra). Voltaképpen e megemlékezés mellé illik a Concerto Budapest két sorozatindító koncertje is, ahol ugyan Bartókot nem játszik Keller András együttese, ám a nyitószám Lutosławski Bartók-gyászzenéje lesz (Zeneakadémia, szeptember 27. és 28., fél nyolc). Ugyancsak sorozatnyitó koncertet tart az Óbudai Danubia Zenekar is e hét szombatján: az évadjukban kitüntetett szereppel felruházott Schubert műveinek szentelt első estén egyebek mellett a Nagy C-dúr szimfónia is elhangzik majd (BMC, szeptember 27., hét óra). Gluck életműve előtt pedig szokás szerint Vashegyi György és művésztársai tisztelegnek: az Orfeo és Euridice 1762-es bécsi verziójának koncertszerű megszólaltatásával (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 27., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.