mi a kotta?

Az operaházi csata

  • mi a kotta
  • 2014. október 25.

Zene

„Állj meg, földi, ide vigyázz,

Ím itt az új operaház.

Azért díszlik tán oly nagyon,

Mert trágyázva bőven vagyon.”

 

130 esztendeje többek között ezzel a versezettel (Gyöngy a szeméten!) köszöntötte a korszak népszerű vicclapja, a Borsszem Jankó a főváros új büszkeségét, az operaházat, amely a Hermina téri ócskapiac kevéssé dicső és alig hűlt helyén épült fel. 1884. szeptember 27-én azután megtartották a fényes megnyitót: nagy sikerrel és néminemű botrány kíséretében. Az Ybl Miklós csodaépületére kíváncsi tömeget ugyanis csupán a rendőrség tudta megfékezni, a kardlapozástól sem tartózkodva. A Borsszem Jankó persze ezt sem hagyta szó nélkül: karikatúráján (képünk mutatja) a vicclapi rendőr, Mihaszna András és főkapitánya, a bukása előtt álló Thaisz Elek látható. „Röndnek muszáj lönnyi!”, mondja az előbbi, „röndjelnek muszáj lönnyi!”, állapítja meg főnöke.

Most szombaton az operaházban és környékén újrajátsszák a 130 évvel ezelőtti megnyitót, persze kardlapozás nélkül, ám látványosságot ígérve. Este héttől pedig részben az egykori ünnepi program ismétlődik: a Hunyadi László nyitányával, illetve a Bánk bán második felvonásával, melyben Molnár András, Marton Éva, Tokody Ilona és Berczelly István fellépésére számíthatunk.

Az operai ünnep mellett a zene világnapja is az előttünk álló periódusban esedékes. Szerdán díjnyertes fiatalok koncertfolyama ígérkezik a Magyar Rádió Márványtermében: Devich Gergely csellistával, Baráth Emővel és társaikkal (október 1., öt óra). Este pedig, meglehet, a világnaptól függetlenül, a pesti koncertélet mindkét főhelyén különleges kamarakoncert vár: a Müpában a Kelemen Kvartett Perényi Miklóssal egészül ki majd (Nemzeti Hangversenyterem, október 1., fél nyolc), míg a Zeneakadémián Balázs János és Kállai Ernő párosa ad virtuóz programú estet (október 1.,
fél nyolc).

Egyebekben Bartók, Schubert és Gluck uralja majd e napokat. Az 1945. szeptember 26-án elhunyt magyar géniusz már a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Kocsis Zoltán csütörtöki programján ott szerepel összesen huszonnégy magyar népdalával (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 25., fél nyolc), az évforduló napján pedig Baráti Kristóf és Farkas Gábor muzikális megemlékezésére kerül majd sor (Bartók Béla Emlékház, szeptember 26., hat óra). Voltaképpen e megemlékezés mellé illik a Concerto Budapest két sorozatindító koncertje is, ahol ugyan Bartókot nem játszik Keller András együttese, ám a nyitószám Lutosławski Bartók-gyászzenéje lesz (Zeneakadémia, szeptember 27. és 28., fél nyolc). Ugyancsak sorozatnyitó koncertet tart az Óbudai Danubia Zenekar is e hét szombatján: az évadjukban kitüntetett szereppel felruházott Schubert műveinek szentelt első estén egyebek mellett a Nagy C-dúr szimfónia is elhangzik majd (BMC, szeptember 27., hét óra). Gluck életműve előtt pedig szokás szerint Vashegyi György és művésztársai tisztelegnek: az Orfeo és Euridice 1762-es bécsi verziójának koncertszerű megszólaltatásával (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 27., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.