mi a kotta?

Az operaházi csata

  • mi a kotta
  • 2014. október 25.

Zene

„Állj meg, földi, ide vigyázz,

Ím itt az új operaház.

Azért díszlik tán oly nagyon,

Mert trágyázva bőven vagyon.”

 

130 esztendeje többek között ezzel a versezettel (Gyöngy a szeméten!) köszöntötte a korszak népszerű vicclapja, a Borsszem Jankó a főváros új büszkeségét, az operaházat, amely a Hermina téri ócskapiac kevéssé dicső és alig hűlt helyén épült fel. 1884. szeptember 27-én azután megtartották a fényes megnyitót: nagy sikerrel és néminemű botrány kíséretében. Az Ybl Miklós csodaépületére kíváncsi tömeget ugyanis csupán a rendőrség tudta megfékezni, a kardlapozástól sem tartózkodva. A Borsszem Jankó persze ezt sem hagyta szó nélkül: karikatúráján (képünk mutatja) a vicclapi rendőr, Mihaszna András és főkapitánya, a bukása előtt álló Thaisz Elek látható. „Röndnek muszáj lönnyi!”, mondja az előbbi, „röndjelnek muszáj lönnyi!”, állapítja meg főnöke.

Most szombaton az operaházban és környékén újrajátsszák a 130 évvel ezelőtti megnyitót, persze kardlapozás nélkül, ám látványosságot ígérve. Este héttől pedig részben az egykori ünnepi program ismétlődik: a Hunyadi László nyitányával, illetve a Bánk bán második felvonásával, melyben Molnár András, Marton Éva, Tokody Ilona és Berczelly István fellépésére számíthatunk.

Az operai ünnep mellett a zene világnapja is az előttünk álló periódusban esedékes. Szerdán díjnyertes fiatalok koncertfolyama ígérkezik a Magyar Rádió Márványtermében: Devich Gergely csellistával, Baráth Emővel és társaikkal (október 1., öt óra). Este pedig, meglehet, a világnaptól függetlenül, a pesti koncertélet mindkét főhelyén különleges kamarakoncert vár: a Müpában a Kelemen Kvartett Perényi Miklóssal egészül ki majd (Nemzeti Hangversenyterem, október 1., fél nyolc), míg a Zeneakadémián Balázs János és Kállai Ernő párosa ad virtuóz programú estet (október 1.,
fél nyolc).

Egyebekben Bartók, Schubert és Gluck uralja majd e napokat. Az 1945. szeptember 26-án elhunyt magyar géniusz már a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Kocsis Zoltán csütörtöki programján ott szerepel összesen huszonnégy magyar népdalával (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 25., fél nyolc), az évforduló napján pedig Baráti Kristóf és Farkas Gábor muzikális megemlékezésére kerül majd sor (Bartók Béla Emlékház, szeptember 26., hat óra). Voltaképpen e megemlékezés mellé illik a Concerto Budapest két sorozatindító koncertje is, ahol ugyan Bartókot nem játszik Keller András együttese, ám a nyitószám Lutosławski Bartók-gyászzenéje lesz (Zeneakadémia, szeptember 27. és 28., fél nyolc). Ugyancsak sorozatnyitó koncertet tart az Óbudai Danubia Zenekar is e hét szombatján: az évadjukban kitüntetett szereppel felruházott Schubert műveinek szentelt első estén egyebek mellett a Nagy C-dúr szimfónia is elhangzik majd (BMC, szeptember 27., hét óra). Gluck életműve előtt pedig szokás szerint Vashegyi György és művésztársai tisztelegnek: az Orfeo és Euridice 1762-es bécsi verziójának koncertszerű megszólaltatásával (Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 27., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.