Az I. számú gyalogúttól a Jamriska Sámuel sétányig: Neve is van (Budapest)

  • - salá -
  • 1998. augusztus 6.

Zene

Vannak ezek az évfordulók, a millenniumra Sugárút épült, a millecentenáriumra lerombolták a BEAC-pályát, Budapest egyesítésének 125. évfordulójára, a centenegyedszázadra könyvek jelennek meg, valami ez is.

Ha nincs évfordulósdi meg a támogatók, ez a könyv sincs, ha nem lenne a.

Buzinkay Géza: Budapest képes története

című munkáját Hanák Péter emlékének ajánlja, ezért is figyel inkább a művelődésre, nem a történetre, a történeti részeknél olykor kifejezetten szenved, túl akar lenni a történelmi leckén, unja ő is. Az ősembernél kezdi, jönnek a kelták és a rómaiak, keresztények, törökök, Buda elesik és felszabadul, nem, még nem az oroszok, Lotharingiai Károly, aztán végre József nádor jő és Széchenyi István, a szerző s a könyv fölpörög, a legjobb fejezetekben jut el a millenniumig, a város legszebb évei. Utána züllés és pusztulás, a két világháború köze elintézve hét oldalon, az ostrom leírása szép- és történetírói, irónia: Vorosilov megbízta egy felszabadulási emlékmű elkészítésével. Kisfaludi Strobl mindenesetre megmintázta Vorosilovot is. Igaza van, hogy nem írja le egy szovjet katonatiszti egyenruhában hazatérő magyar író nevét, aki kitalálta a "Népünk l848-49-es forradalmával együtt harcoló" Guszev századost, egy ilyen reprezentatív album, 135 grammos műnyomó papíron ne is őrizze meg a dicstelent, én ideírhatom: Illés Béla, e név már úgyis mást jelent. 1956 csak nyomokban, pedig ez a város forradalma volt, végül az Eredményeink rovat, a Budapest kiállítás utolsó terme, az utolsó bekezdés, mi maradt nekünk. Maradt csupán az 1100. évforduló ... megünneplése. Nem lett belőle újabb millenniumi látványosság és a főváros ugrásszerű gyarapodása (hát nem, a krónikás megjegyzése a margón), de ... a Lágymányosi-híd, ... a megvalósítás közelébe került [!] 4. metróvonal építése [!] ...

A könyv hangsúlyosan Budapest képes története, szép és forgatható, kedvenc képem (és képaláírásom) a 79. oldalon: Lányok bál után. Borsos József festménye a szabadságharc leverését követő, a kortársak szerint legsötétebb évben, 1850-ben készült, élvetegen nyújtózkodó leányok susogják pihegve legforróbb táncélményeiket, a levert forr. után. Kedvenc figurám pedig, a könyv lapjain megjelenő sok (pesti) alak közül Lengenádfalvay Kotlik Zirzabella emancipálódó költőnő és Mihaszna András rendőr Gál Csaba gyűjteményéből, mert a függelékben a képek jegyzéke mellett forrásuk is, ahogy illik.

A könyvet le kell fordítani angolra, németre stb., Hősök terén árulni, Ligetben, a külföldi talán ki tudja fizetni az árát. Évforduló van úgyis, Szent István halálának 950., az Eucharisztikus Világkongresszus 50. (egykettedcentenárium) ford. Lőn újabb népünnepély a Hősök terén, a Városligetben, emlékezzünk: volt, hogy egyetlen nap alatt 5600 liter bor [nem is sör, magyarok] és 32 000 pár virsli fogyott el. Lesz még egyszer.

Ez a könyv se lenne, ha nem volna... s itt támogatók hosszú sora olvasható a belső címlap hátoldalán, egyet mégis említek, nem kell nekik reklám, Fővárosi Gázművek Rt., ez tetszik.

Budapest teljes utcanévlexikona,

hangsúly: teljes, a teljesség igénye, új és régi utcanevek, de mind ám, ami volt, van és lesz. (Ne legyen több útátkeresztelő.) 1989 és 1997 között mintegy 520 új utcanév született Budapesten, s ebből körülbelül 210 a régi nevek visszaállítása. Eltévedni nem lehet, utcán, könyvben, néha furcsa hangulatban, most akkor hol vagyok. Elindulok (Bevezetés, Útmutató, aztán a kicsit fölösleges Rendeletek - inkább a könyv végére kellett volna, a többi, bár tán szintén elhagyható, közigazgatási jogszabályok mellé), mondjuk az Izabella utcából, Előzőleg: Izabella Gasse. Izabella (1519-1559): Szapolyai János felesége. Az Andrássy útra Előzőleg: Népköztársaság útja (1957), Magyar ifjúság (így!) útja (1956. október), Sztálin út (1950), Andrássy út (1886), Sugár út (Radial Strasse) (1883) balra a Hajós utcán, az elnevezésre nincs biztos forrás. Lehetséges, az itt lakó hajósokról, de egy hajdani birtokos családról is. Harmadik lehetőség a XVIII. században az utcában állt "A Hajóshoz" cégérezett serház, szívemhez ez áll közel, rá a Vasvárira Előzőleg: Kleine Schiffsmann Gasse (Kis Hajós utca), Vasvári Pál: eredetileg Fehér Pál (1826--1849); filozófus, történész, tanár, mellesleg mártír forradalmár, mondom magamban én, már a Király utcán Előzőleg: Majakovszkij utca (1950), Király utca (1874), korábban Három király, Angol Király, Angyali Király utca, a Holló Előzőleg: Fekete Sas [!] utca (1866), Sdhwarze Adler Gasse (1804) utcán (a könyv végi jegyzékben olvasom, meg nem változtatható utcanév, védett, mint fekete sasból lett holló) a Dob utcára, Az utca nevét az itt volt "Három Dob" nevű vendéglőről kapta, a Károly körúton Előzőleg: Tanács körút (1953), Somogyi Béla út (1945), Károly király út (1926), Károly körút (1919), Nép körút (1919), IV. Károly király út (1916), Károly körút (1874), Ország út (XVIII. század), ez a legjobb, rá a Kossuth Lajos utcára, van vagy ötven Kossuth utca, tér, rakpart és üdülőpart, a Ferenciek terén Két részből került kialakításra [így!]: a Ferenciek teréből és az 1992. április 30-án hozzácsatolt [!] Felszabadulás térből, nekem örökké felszab., a Curia utcán - a legfelső királyi ítélőbíróság épületéről kapta az utca a nevét - a Veres Pálnéra, neveit kíméletből nem sorolom föl, volt vagy tucat, lánykori: Beniczky Hermin, a magyar nőnevelés apostola, ezzel a mi kis sétánk. A könyv végén a Számneves utcák, az I. számú gyalogúttól a 8655. utcáig. Sajnos a gyalogút immár Jamriska Sámuel sétány (ne legyek igazságtalan: Jamriska Sámuel iskolamester és jegyző, négy nyelven leírta Rákoskeresztúr mezőgazdaságának teendőit).

A 8655. utca tartja magát.

Írtam már A mi Budapestünk kiváló sorozatról, benne oly klasszikusok, mint Kocsis Irma: Rövidlépés, Bodor Ferenc: Pesti presszók, itt az új füzet, bár nem klasszikus,

Pongrácz Erzsébet: Mozikalauz

Némi történeti bevezető (Kávéscsésze, mozi, szivarfüst - Sátorral vándorolva - A mozgó) után Históriás térkép, néhány nagy mozi (Uránia, Bartók, Apolló - volt, nincs -, Bástya és társaik) után majdnem kimerítő artmozihálózat (kimaradt a Hunnia), s a végén a csattanó, a pofára esés, ám sokak (sokuk) szerint az igazi mozi, Plázákban és Centerekben, a (klerózis) Multiplex, mely a közönség nívós szórakoztatását tűzte ki célul. Ezt szolgálja mind a kényelmesen berendezett nézőtér, mind a legkorszerűbb technikai berendezések, s nem utolsósorban maguk a vetített filmek is, de, utolsó sorban, jobbközép. Még nincs a könyvben, csak a közelemben a West End City Center, benne a multimozi, túllőve a könyv végén enyhülésül említett Corvin Filmpalota "leg"-jeit, pedig a Corvinban a leglangalétább (langa, langaléta, langalétább) néző is kényelmesen kinyújthatja a lábát... A könyvecske végén a szerző a mozi mibenlétéről elmélkedik: Egy kis idő, amikor olyanok lehetünk, amilyenek nem vagyunk. (...) Következmény nélküli kis lélegzetakadás a fantasztikum vagy a borzalom részeként. Ó, borzalom.

A Mozikalauz legizgalmasabb része, ami nincs benne: Hova tűntek a mozik? Legvégül fölsoroltatnak a mai budapesti mozik, a listát összevetettem egy 1990-es kiadású Budapest-atlasszal, huszonhét hajdani mozit számoltam össze, az Alfától a Világig. És hová tűnt Pesthidegkútról a Kultúra, Újpestről az Alkotmány, Budafokról a Budafok, Angyalföldről az Ipoly, Zuglóból a Sport és a Stefánia, Rákosakármikről a Maros, Palota, Lőrincről a Liget, Madách, Erzsébetről a Tátra? S a többiek, a Pest-Buda, a Tisza, az Óbuda...? És legfőképp: hová tűnt Csepelről a Táncsics?

Ahogy mondják: ez már egy új könyv. Hát legyen.

Ha már itt, a külvárosoknál tartunk: van egy másik - ha tetszik, még jobb - sorozat, Az én Budapestem, szerkeszti ezt is Török Gyöngyvér, a legújabb kötet

Hajdú József: Ipari táj

című albuma, Gera Mihály írásával, ki idézi Moholy-Nagyot, Az ipari műemlékvédelem helyzete Magyarországon elnevezésű konferenciát, Vilém Flussert, Paul Valéryt, mond ő is szépet-okost, írás a gyárkerítésen, a lényeg: a gyár, az épületek, az ipari táj a tárgyilagos fotókon, fekete-fehér, más nem is lehetne, távolról fényképezve, szemérmesen, nem vájkálva gyönyörrel részletekben, az egykori Csepel Vas- és Fémművek is csupán öt fotón, önálló épületek, pedig micsoda pusztulás közelebbről... XIII., Hegedűs Gyula utca, itt volt az Ipoly mozi, a 83-87. még megvan, a diadalkapu timpanonja (1992), bejárat van, csak a falak tűntek el mellőle (1991), a gyár él, és virul kövei közt a fű, a kapu előtt garázslepelben autó, nem mozdul többet, az ipari őslények se, elterülnek egyszer.

Idézzek én is, Gera Mihályt, ő a könyv, én e könyvek végén felteszem a kérdést: hová jutunk így, ha ilyeneket mutogatunk?

Hát ide.

Idáig jutottunk.

- salá -

Buzinkay Géza: Budapest képes története, Corvina, 1998, 130 oldal, 4000 Ft; Budapest teljes utcanévlexikona. A bevezető tanulmányt Ráday Mihály írta. Az adattárat Mészáros György állította össze. Az utcanévtörténeteket Buza Péter írta, Dinasztia Kiadó-Gemini Budapest Kiadó, 1998, 466 oldal, ár nélkül [2800 Ft]; Pongrácz Erzsébet: Mozikalauz, Városháza, 1998, 45 oldal, 250 Ft; Hajdú József: Ipari táj, Városháza, 1998, 85 oldal, 790 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.