rés a présen

„Azt hiszem, maradok”

Paul Oomen igazgató, 4DSOUND

  • rés a présen
  • 2016. november 20.

Zene

rés a présen: Hogy kerültél Magyarországra?

Paul Oomen: 2000-ben jöttem ide először, és első látásra beleszerettem az országba. Aztán sokszor visszalátogattam, de most már itt élek a családommal, és egy éve itt alapítottam meg a Spatial Sound Institute-ot, szóval azt hiszem, maradok. Mondhatni, az aktuális politikai és szociális klíma ellenére, mert megismertem az ország kedves és befogadó oldalát is.

rap: Hogyan valósítottad meg a 4DSOUND központot?

PO: Színházi rendezőként, zeneszerzőként és színészként mindig is igazgatott a hang térbelisége. Úgy éreztem, hogy inkább a tér az, ami elmeséli a történetet, és a hang térbeli megnyilvánulásának hatására válik érezhetővé a testek közötti dinamika, az érzéseink alkotta erőtér. Arra jutottam, hogy ezt kell kutatnom, és ehhez létre kell hoznom a 4DSOUND-ot. Majd’ 10 éve már, hogy ezen dolgozom egy akusztikai szakemberekből, hangmérnökökből, programozókból álló csapattal, aztán művészeket is bevontunk a kutatásba, hogy rájöjjünk, mire képes a térbeli hang mint önálló médium. Már több mint 60 produkciót valósítottunk meg.

rap: Mitől más ez a hangrendszer, mint az eddigiek?

PO: Alapvető különbség, hogy itt nem „halljuk” a hangfalakat. Helyette azt halljuk, ahogy a hang megjelenik a térben mellettünk, alattunk, felettünk és bennünk. Minden úgy szólal meg, mintha jelen lenne valójában is. A rendszer a térbeli hang kreatív paradigmáját változtatta meg azáltal, hogy ő maga vált egy új hangszerré. A 4DSOUND-ban több száz olyan térbeli jellemző van, amit manipulálni lehet. Ettől válik a kreatív önkifejezés egy új formájává.

rap: Milyen intézmény a Spatial Sound Institute?

PO: Egy budapesti intézet térbeli hangstúdióval, előadóteremmel, projektteremmel és húsz ösztöndíjasoknak szánt lakószobával. Itt találkozhatnak a művészek, technológiai szakemberek, kutatók a világ minden tájáról, hogy felfedezzék a térbeli hang új területeit, és bemutassák a közönségnek. Az volt a hipotézisünk, hogy a térbeli hang egy evolúciós lépcső a kognitív kapacitásaink fejlesztésében, és el fogunk jutni általa egy magasabb tudati szintre. Az elmúlt 10 év napi szintű munkája világossá tette számomra, hogy ez lehetséges.

rap: Milyen koncert lesz legközelebb?

PO: Az elektronikus zenei producer és előadó Stimming és Maarten Vos csellista repíti a közönséget új zenei területekre október 28-án. Stimming a legfelkészültebb 4DSOUND live előadónk. Szó szerint játszik a térrel a rendszerben.

rap: Milyen programok lesznek még idén, és mik a hosszabb távú terveitek?

PO: November 18-án lesz az Ecologies of Listening című, dinamikus hangszobor-kiállítás megnyitója, ahol az elektronikus zene veteránjának, Mark Fell­nek az új alkotását, valamint két fiatal tehetség,
J. G. Biberkopf és Casimir Geelhoed hangszobrait mutatjuk be. November 26-án a Noqturnl rendezvényen Dasha Rush, John Connell és Florence To live audiovizuális performanszával lehet majd álmodni úgy, hogy a közönség a 4DSOUND rendszerben tölti velük az éjszakát, amihez kényelmes ágyat és közös reggelit is kap. Decemberben VR- (virtuális valóság) műhely lesz a Kitchen Budapesttel közösen. Közben dolgozunk egy nemzetközi fejlesztői és művészi csapat létrehozásán a kiterjesztett valósággal és a térbeli hang adta lehetőségekkel való kísérletezésre.

rap: Hiányzik még valami?

PO: Az elmúlt években érzékenyebb lettem arra, hogy a különböző hangok milyen érzeteket, rezgéseket keltenek a testünk különböző részeiben. Dolgozom a tapintható hallgatás megközelítésein, és remélem, hamarosan beszámolhatok az eredményekről.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.