„Azt sem tudtam, ki a miniszterelnök” – Halász Judit a Narancsnak

  • narancs.hu
  • 2015. december 23.

Zene

Önéletrajzi könyve a boltokban, a vele készült életrajzi nagyinterjú pedig a Narancs karácsonyi számában. A művésznőt a Kádár-kor kultúrpolitikájáról is kérdeztük.

Sok minden más mellett azt is megkérdeztük Halász Judittól, hogy a Kádár-kori kultúrpolitika mennyire szólt bele az életébe:

false

 

Fotó: Máté Péter

Halász Judit: Utólag megtudtam egy-két apróságot, de személyesen nem éreztem, hogy beleszólt volna. A Pisti… próbáinak idején esténként ugyan összeült Örkény és Várkonyi, és változtattak egy-egy mondaton vagy jeleneten, de nagy dolgokra nem emlékszem. Azok érezhették ezt, akiknek nem engedték, hogy megcsinálják a filmjüket vagy bemutassák a darabjukat. De ezek is színpadra, moziba kerülhettek néhány év múlva, mint például A tanú vagy a Pisti a vérzivatarban. Egyetlen darab volt, amit a próbaperiódus közepén állítottak le. A kör négyszögesítése egy népszerű szovjet író, egyébként a rendszer kegyeltje, Katajev darabja volt, ez a műve azonban indexes volt a Szovjet­unióban. Előtte nem fordult elő, hogy szovjet kultuszminiszter Budapestre látogatott volna, de ő, Furceva asszony pont akkor jött, amikor a bemutatót tartottuk volna. Jópofa, szellemes vígjáték volt, de Várkonyi leállította a próbát. Két év múlva került vissza újra a próbatáblára, változatlan szereposztásban és rendezővel. Sokáig nagy sikerrel játszottuk.

MN: Gondolom, akkor ön sem szólt bele a politikába.

HJ: Azt sem tudtam, ki a miniszterelnök. Tudtam, hogy van a Kádár, meg hogy 56 és az oroszok kimenetele tabu, de ezenkívül nem foglalkoztunk a politikával. Mindenkiben kialakult az öncenzúra intézménye. A 90-es években fantasztikusnak tartottuk, hogy megélhettük a rendszerváltást, eljött a szabadság ideje, és felszabadulhattak a bennünk rejlő liberális értékek, és elkezdtünk a politika iránt érdeklődni, de hamar megbántuk.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”