„Azt sem tudtam, ki a miniszterelnök” – Halász Judit a Narancsnak

  • narancs.hu
  • 2015. december 23.

Zene

Önéletrajzi könyve a boltokban, a vele készült életrajzi nagyinterjú pedig a Narancs karácsonyi számában. A művésznőt a Kádár-kor kultúrpolitikájáról is kérdeztük.

Sok minden más mellett azt is megkérdeztük Halász Judittól, hogy a Kádár-kori kultúrpolitika mennyire szólt bele az életébe:

false

 

Fotó: Máté Péter

Halász Judit: Utólag megtudtam egy-két apróságot, de személyesen nem éreztem, hogy beleszólt volna. A Pisti… próbáinak idején esténként ugyan összeült Örkény és Várkonyi, és változtattak egy-egy mondaton vagy jeleneten, de nagy dolgokra nem emlékszem. Azok érezhették ezt, akiknek nem engedték, hogy megcsinálják a filmjüket vagy bemutassák a darabjukat. De ezek is színpadra, moziba kerülhettek néhány év múlva, mint például A tanú vagy a Pisti a vérzivatarban. Egyetlen darab volt, amit a próbaperiódus közepén állítottak le. A kör négyszögesítése egy népszerű szovjet író, egyébként a rendszer kegyeltje, Katajev darabja volt, ez a műve azonban indexes volt a Szovjet­unióban. Előtte nem fordult elő, hogy szovjet kultuszminiszter Budapestre látogatott volna, de ő, Furceva asszony pont akkor jött, amikor a bemutatót tartottuk volna. Jópofa, szellemes vígjáték volt, de Várkonyi leállította a próbát. Két év múlva került vissza újra a próbatáblára, változatlan szereposztásban és rendezővel. Sokáig nagy sikerrel játszottuk.

MN: Gondolom, akkor ön sem szólt bele a politikába.

HJ: Azt sem tudtam, ki a miniszterelnök. Tudtam, hogy van a Kádár, meg hogy 56 és az oroszok kimenetele tabu, de ezenkívül nem foglalkoztunk a politikával. Mindenkiben kialakult az öncenzúra intézménye. A 90-es években fantasztikusnak tartottuk, hogy megélhettük a rendszerváltást, eljött a szabadság ideje, és felszabadulhattak a bennünk rejlő liberális értékek, és elkezdtünk a politika iránt érdeklődni, de hamar megbántuk.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.