Bábel-koncept - Türk Péter: Egy nagy téglakép. Hosszúság, szélesség, magasság, mélység (kiállítás)

  • Hajdu István
  • 2006. szeptember 21.

Zene

Van abban a pillanatban valami magasztos, egyszersmind tragikusan kétértelmű, amint Türk Péter hatalmas munkája megtorpantja nézőjét a kiscelli templomcsarnokban...

Van abban a pillanatban valami magasztos, egyszersmind tragikusan kétértelmű, amint Türk Péter hatalmas munkája megtorpantja nézőjét a kiscelli templomcsarnokban: a padlózatra terített téglainstalláció, tégladombormű, téglakép - mintha önmagát sokszorosan ismétlő és át- meg átszövő meandervonal lenne valahol a sík meg a tér között - egy eleve bejárhatatlan labirintus ornamentikáját rajzolja ki, s egyszerre kápráztatja a szemet a rend ígéretével, valamint egy szellemi-mentális pozíció fenntartása és megőrzése iránt érzett konok vágynak a megformálásával. A több ezer téglából összerótt relief a földön - földbe-földből sütött konceptusként, ideaként - valóban megrögzíti, sőt kiábrázolja a szellemit a művészetben, egyúttal azonban időlegességével, ideiglenességével éppen arra a kínzó ambivalenciára is fényt vet, mely egyrészt az örökérvényűség megfogalmazhatatlanságából, másrészt a megfogalmazás iránt érzett makacs akarat kettősségéből fakad.

Türk nagyszerű munkája ugyanakkor a magyar művészet e pillanatban nemigen "kurrens" áramlatának, a geometrikus absztrakcióban megnyilatkozó konceptuális-szeriális tendenciának aktuális érvényére is rámutat. A hetvenes években a minimal art és egy "tárgy nélküli", szimbolikus-konceptuális narrativitás kapcsolódásából születtek a mozgásfázisokat, minimális történeteket rögzítő művek. Ezek egy-egy kiragadott elem - tiszta konstrukció vagy viszonylagosan amorf alakzat - mennyiségi változásait jelezték, s az alig észlelhető, "lassú" elmozdulásokban, a mozgás önmagában érlelt megfontoltságában rejlő esztétikumot tárták fel. A változások - a demonstrálásra szánt elem jellegétől függően - hol drámaiak, hol derűsek voltak, a sorozatok azonban minden esetben - a puritán, "elszegényített" díszletek előtt játszódó, de önmagukban jelentős asszociatív tartalmakkal bíró "jelenetek" által - a határok közé igazított mozgás, folyamat erejét, lényegét mutatták be. A szerialitásra, narrativitásra való törekvés természetesen nem csak a geometrikus és strukturális tendenciákat hatotta át, inkább speciális megjelenési formája volt egy újraéledt igénynek, mely szinte minden művészeti formát megtermékenyített. A geometrikus absztrakcióban kifejeződő szerialitás azzal a különlegességgel bírt, hogy a mozgásfázisok, a puritán történetek a forma különösségének keretein belül egyszerre voltak egyediek és általánosak. Metaforikus értéküket többek között az adta, hogy e sorozatok modellként jelentek meg, a minimális változások jelentős mozgásformák lemeztelenített sémáiként behelyettesíthetők és felruházhatók voltak újabb és újabb jelentésrétegekkel. A geometrikus tendenciákon belüli szerialitás a színvariációktól a formapermutációkig széles skálán mozgott. Ide sorolódtak az emblematikus törekvések szülte színmoduláció-sorozatok, a geometrikus absztrakcióban megjelenő szürrealisztikus-sejtelmes szériák, s azok a munkák is, amelyek a történetet nem egyenes vonalra, nem a mennyiségi változások függvényében rögzítették, hanem bonyolultabb logikai és matematikai - szisztematikus, aleatorikus - sorolási elvek szerint fűzték fel és vizsgálták. Ez utóbbiak a sorozatokon belül bekövetkezett változásokat a fázisok egymáshoz mért minőségi különbségein keresztül elemezték, tehát nem egy struktúra megteremtésére törtek, hanem a kész rendszeren, struktúrán belüli alakváltozásokkal foglalkoztak. Nyitott rendszerek voltak ugyanakkor; a bennük rögzített mozgás nem szorult határok közé. Sorolási elveik végül is gondolatképletek, másképpen fogalmazva: a gondolkodás mechanizmusának képszerű vizsgálatára, képpé alakítására törekedtek. (Így például annak idején Türk Péter valamiféle érzékelés-algoritmust kutatott kockáival, melyek virtuális mozgásokat dokumentáltak.)

"A templom oldalából kivett alkotóelem, a tégla ennek a hatalmas térnek az alapegysége. A belőle épített munka a templom szellemi arcából is örököl. A térben való mozgás, helyfoglalás, a helyek megjelölései, az építés lélektani és biológiai indítékai és hatásai végtelenül gazdagok és titokzatosak. A ház, az épület, az építés, az épülés, az alapelem, a tégla jelentéseit, szimbolikáját a kultúra és a nyelv rendkívül sokrétűen használja és építi be" - írja munkájával kapcsolatban Türk, amihez annyit tehetünk hozzá, kiegészítve és talán tovább is lendítve: a mű, mely mint egy kiterített, síkba fordított katedráliskoncept (vagy bábeli toronyváz) azt a dialektikus helyzetet írja le, amelyben - már ha ez nem teljes képtelenség - éppen a dialektika és a metafizika készül frigyre lépni.

Kiscelli Múzeum, augusztus 19-től szeptember 17-ig

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.