Lemez

Baroque Divas

  • - csk -
  • 2016. február 21.

Zene

A barokk „komoly opera” (opera seria) a hanglemezkiadók egyik favoritja: gyűjteményt lehet összeállítani azokból a CD-kből, amelyek a 17. és 18. század elfeledett mestereit igyekeznek visszahozni a köztudatba: felsorakozik Jommelli, Porpora, Galuppi, Veracini, Hasse, Bononcini, Vinci, Porta, Caldara, Sarro, Johann Christian Bach, Bertoni, Graun, Leo, Giacomelli – és felbukkannak a nagyok is, kevésbé ismert operáikkal: Vivaldi, Händel, Gluck. A kasztráltak kora ez, Farinellié, Senesinóé, az ő művészetük bravúrját próbálják feleleveníteni a mai szopránok, mezzók és kontratenorok. De nem csak férfiakról van szó, hanem olyan nagy énekesnőkről is, mint Hasse felesége, a legendás Faustina Bordoni, aki szintén korszakos jelentőségre tett szert az előadói stílus megreformálásában. A nagyszerű görög régizenei együttes, a rendkívül indulatgazdagon játszó Armonia Atenea, kiváló karmestere, George Petrou vezetésével nemrég adta közre The 5 Countertenors című antológiáját, amelyet ennek a re­per­toárnak, no meg öt sikeres fiatal férfialt bemutatásának szentelt. Most itt a lemez párdarabja – a hölgyek következnek: a Baroque Divas négy remek énekesnőt állít reflektorfénybe. Szoprán nincs köztük, csak három mezzo: az olasz Romina Basso, az amerikai Vivica Genaux, a görög Mary-Ellen Nesi és az itáliai alt, Sonia Prina. Az áriák szerzői Veracini, Hasse, Gluck, Vivaldi, Bononcini, Vinci, Sarro, Porta, Caldara, a hangvétel a széles ívű lírai dallamoktól a tüzes tempójú, virtuóz koloratúráriákig terjed. Lehet gyönyörködni az orgánumok és karakterek sokféleségében, a magabiztos technikában. Az egyetlen felróható hiányosságról a hölgyek nem tehetnek: ők, bár mind élvonalbeliek, mégsem olyan nagy egyéniségek, mint Cecilia Bartoli, Joyce DiDonato, Julia Lezsnyeva vagy Philippe Jaroussky. De azért értékes és tartalmas lemez ez, amely sok mindent felmutat egy hajdani nagy korszak tündökletes énekkultúrájából.

Decca, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.