Az eredetileg Darren Foremanként anyakönyvezett londoni Beardyman különleges és egyben rendkívül szórakoztató figura a szájjal alkotó beatboxerek amúgy is zseniális csodabogarakkal teli világában. Hangi adottságai rendkívüliek, komikusi vénája is rendben van - ezt tanúsítják állandó fellépései a BBC-n, a videomegosztókon terjedő stand up comedy attrakciói, az abszolút legenda Reggie Wattsszal közös fellépései, vagy pusztán az a tény, hogy kétszer is elnyerte a brit beatboxbajnok címet. A fentiekből is sejthetően Beardyman szellemes csavarokban bővelkedő fellépései a publikum önfeledt mulattatásáról szólnak, ám emellett lelkes híve a technológiai újításoknak is. Egyik példaképe, MC Xander nyomdokain haladva fedezte fel a Korg Kaoss Pad 3 nevű apró varázsketyerét (mely egybeépített MIDI-kontroller, szempler és effektprocesszor) - ennek segítségével képes saját hangját (s néha a közönségét) bemintázni, s a szájdobolásból, szájbasszusból és dünnyögésből audiohurkokat képezve élőben zenéket gyártani. Akit érdekelnek a folyamat részletei, tanulmányozza bátran Monkey Jazz című, már most másfél milliós nézettségű videóját.
Némi betekintést az is kaphatott, aki kint didergett szombaton a Műjégpálya alulról hűtött betonján, Beardyman Fridge fesztiválos fellépésén: a pásztázó kamerák elől nem maradt rejtve, mit művel az asztalán felhalmozott tömérdek cuccal, s hogyan lesz az emberi hangból elektronikus tánczene - látszólag touchpadek ritmikus ütögetéséből és potméterrángatásból. A gond csak az, hogy a show első felében még teljesen leköti a hallgatóságot az attrakció technikai virtuozitása, ám idővel kénytelen a produktumra is figyelni, ami bizony erősen leharcolt, viszont erőszakosan értelmetlen drum & bass, dubstep, elektro típusú zenék ledarálásában merül ki. Beardyman kis dózisban még izgalmas - bő nyolcvan percben, zenegép üzemmódban már leginkább fárasztó.
Fridge Fesztivál, november 12.