mi a kotta?

Belém rólad, rólam beléd

  • mi a kotta
  • 2015. március 26.

Zene

„Deres, tar fák közt két ember siet, / hold fut velük, vakítja szemüket. / A hold magas tölgyek közt fut, / az ég felhőtlen, tiszta, mély, / fák vágják bele sötét karmuk. / Egy nő szólal meg, így beszél: // Gyerme­kem lesz, nem a tied: / melletted bűnösen megyek. / Nagyot vétettem magam ellen. / Azt hittem, a sors becsapott. / Jobban akartam élni, szebben, / hogy tudhassam, anya vagyok. / Hogy életemnek célja van, / s hagytam, borzadva, botoran, / hogy idegen férfi öleljen. / Még áldottam is magam érte. / A törvény utolért hamar, / most, hogy rád találtam végre. // Botorkál a nő, félhalott, / az égre néz, a hold fut ott, / mély szemét elönti a fény. / Egy férfi szól most, így beszél: // Akit hordozol, a gyerek / ne keserítse lelkedet. / Nézd a Mindenség hogyan fénylik! /Körös-körül minden ragyog; / sodornak bár hideg habok, / meleg fény ömlik rajtunk végig. / Belém rólad, rólam beléd. / Szent tőle az idegen gyermek, / éntőlem, énnekem szülöd meg. / Te adtad a ragyogásomat, / gyerekké lettem általad. // Egymás derekát átkarolják, / sóhajukkal egymást csókolják. / Két ember megy a világos nagy éjben.” A magyar millennium évében, 1896-ban jelent meg kötetben ez a Richard Dehmel-vers, amelyet most Keresztury Dezső fordításában idéztünk, s amely verset a zenebarátok inkább – azaz sokkal inkább – áttételesen ismerhetnek: egy három esztendővel későbbi vonósszextett, az ifjú Arnold Schönberg Megdicsőült éje révén.

A messze legnépszerűbb, s már csak ezért is merőben atipikus Schönberg-mű ugyanis e költemény nyomán íródott, s így ezt a történetet idézhetjük majd magunk elé akkor is, amikor szerdán a Liszt Ferenc Kamarazenekar bérleti koncertjén felhangzik a nagyszerű késő romantikus alkotás (Zeneakadémia, március 4., fél nyolc). A Kovács János által elvezényelendő program másik főfogása egy vendégsztári fellépés lesz: a koncert első felében ugyanis Borisz Berezovszkij játssza majd Chopin f-moll zongoraversenyét, ami ugyancsak nem kicsinység.

Az előttünk álló napok amúgy a kamaraformációké, hiszen csütörtökön például a karmesterként és hegedűszólistaként is keresett Thomas Zehetmair kvartettje hívogat a Zeneakadémia Solti termébe Mozart, Debussy, valamint Paul Hindemith egy-egy vonósnégyesével (március 5., hét óra). Pár nappal korábban, ugyancsak a Zeneakadémián, de a Nagyteremben, egy még diszkrétebb, kétszemélyes koncert vár reánk: Halmai Katalin és kísérője, Alszászy Gábor német dalestje, mintegy visszakötve az idézett Dehmel-vershez, hiszen az est címe: Természet és szerelem (február 27., hét óra). S még innen is lehet létszámot csökkenteni: a rendkívül tehetséges Borbély László a Magyar Rádió Márványtermében ad majd zongoraestet, Schubert és Dallapiccola műveit játszva, valamint zongorán elővezetve Jean Sibelius teljes V. szimfóniáját (március 3., hét óra). Neki, mármint Sibeliusnak idén decemberben kerek születési évfordulója lesz, pontosan a százötvenedik, szóval róla okvetlenül ejtünk még majd párszor szót az elkövetkező hónapokban.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.