mi a kotta?

Belém rólad, rólam beléd

  • mi a kotta
  • 2015. március 26.

Zene

„Deres, tar fák közt két ember siet, / hold fut velük, vakítja szemüket. / A hold magas tölgyek közt fut, / az ég felhőtlen, tiszta, mély, / fák vágják bele sötét karmuk. / Egy nő szólal meg, így beszél: // Gyerme­kem lesz, nem a tied: / melletted bűnösen megyek. / Nagyot vétettem magam ellen. / Azt hittem, a sors becsapott. / Jobban akartam élni, szebben, / hogy tudhassam, anya vagyok. / Hogy életemnek célja van, / s hagytam, borzadva, botoran, / hogy idegen férfi öleljen. / Még áldottam is magam érte. / A törvény utolért hamar, / most, hogy rád találtam végre. // Botorkál a nő, félhalott, / az égre néz, a hold fut ott, / mély szemét elönti a fény. / Egy férfi szól most, így beszél: // Akit hordozol, a gyerek / ne keserítse lelkedet. / Nézd a Mindenség hogyan fénylik! /Körös-körül minden ragyog; / sodornak bár hideg habok, / meleg fény ömlik rajtunk végig. / Belém rólad, rólam beléd. / Szent tőle az idegen gyermek, / éntőlem, énnekem szülöd meg. / Te adtad a ragyogásomat, / gyerekké lettem általad. // Egymás derekát átkarolják, / sóhajukkal egymást csókolják. / Két ember megy a világos nagy éjben.” A magyar millennium évében, 1896-ban jelent meg kötetben ez a Richard Dehmel-vers, amelyet most Keresztury Dezső fordításában idéztünk, s amely verset a zenebarátok inkább – azaz sokkal inkább – áttételesen ismerhetnek: egy három esztendővel későbbi vonósszextett, az ifjú Arnold Schönberg Megdicsőült éje révén.

A messze legnépszerűbb, s már csak ezért is merőben atipikus Schönberg-mű ugyanis e költemény nyomán íródott, s így ezt a történetet idézhetjük majd magunk elé akkor is, amikor szerdán a Liszt Ferenc Kamarazenekar bérleti koncertjén felhangzik a nagyszerű késő romantikus alkotás (Zeneakadémia, március 4., fél nyolc). A Kovács János által elvezényelendő program másik főfogása egy vendégsztári fellépés lesz: a koncert első felében ugyanis Borisz Berezovszkij játssza majd Chopin f-moll zongoraversenyét, ami ugyancsak nem kicsinység.

Az előttünk álló napok amúgy a kamaraformációké, hiszen csütörtökön például a karmesterként és hegedűszólistaként is keresett Thomas Zehetmair kvartettje hívogat a Zeneakadémia Solti termébe Mozart, Debussy, valamint Paul Hindemith egy-egy vonósnégyesével (március 5., hét óra). Pár nappal korábban, ugyancsak a Zeneakadémián, de a Nagyteremben, egy még diszkrétebb, kétszemélyes koncert vár reánk: Halmai Katalin és kísérője, Alszászy Gábor német dalestje, mintegy visszakötve az idézett Dehmel-vershez, hiszen az est címe: Természet és szerelem (február 27., hét óra). S még innen is lehet létszámot csökkenteni: a rendkívül tehetséges Borbély László a Magyar Rádió Márványtermében ad majd zongoraestet, Schubert és Dallapiccola műveit játszva, valamint zongorán elővezetve Jean Sibelius teljes V. szimfóniáját (március 3., hét óra). Neki, mármint Sibeliusnak idén decemberben kerek születési évfordulója lesz, pontosan a százötvenedik, szóval róla okvetlenül ejtünk még majd párszor szót az elkövetkező hónapokban.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.