Magyar Narancs: Hogy bírjátok a bezártságot?
Czakó-Kuraly Sebestyén: Szerencsés a helyzetem, mert kaptam egy munkát, amit otthonról tudok végezni, és ez nagy segítség most, hogy nem tudunk zenélni. Anyagilag is, de a felszabadult energiáimat is leköti. Közben dolgozom az első szólólemezemen is, a Platon tagjaival pedig arra várunk, hogy végre a közönségnek is megmutathatjuk az új számokat.
Balla Gergely: Én teljes karanténban vagyok itthon, nagyon sokat olvasok és rengeteg dalötlet is van a fejemben, tehát próbálom minél kreatívabban tölteni az időt. Szerintem ez egy jó lehetőség most arra, hogy elmerüljünk magunkban és az alkotói folyamatban.
MN: Hány lekötött koncerteteket érinti a veszélyhelyzet?
Balla Gergely: Egy poznańi showcase fesztivált, a májusi A38-as lemezbemutatót, de több szabadtéri fellépést és három német dátumot is visszamondtak. A későbbiekről nincs hivatalos döntés, de meglepődnék, ha júniusban már tudnánk koncertezni.
| ||
MN: Mindkettőtök végzett pszichológus. Mit tanácsoltok, hogyan vészeljük át az otthoni elszigeteltséget?
Balla Gergely: Érdemes úgy hozzáállni, hogy ez egy egyedülálló és talán soha vissza nem térő alkalom, hogy hosszabban magunkra figyeljünk, számot vessünk azzal, hol tartunk éppen. A saját lehetőségeinkhez mérten fontos, hogy milyen jelentést tulajdonítunk a helyzetnek: a lehetőséget látjuk benne vagy a kényszert.
Czakó-Kuraly Sebestyén: Sok ember veszítette el teljesen azt a rendszert, ami a hétköznapjait keretbe foglalja. Nekik azt tanácsolom, hogy próbáljanak meg az otthon töltött idejükben is egy meghatározott rendszerben működni. Nyilván így sokkal több lesz a szabadidejük, de akkor is kellenek keretek, hogy ne csak elfolyjon a nap.
MN: Lemezbemutató nem lesz, de az új Atoms című albumot kiadjátok az eredeti tervek szerint. Mit kell tudni róla?
Balla Gergely: Az első lemezhez képest nagyon más, súlyosabb és összetettebb lett a hangszerelés. A dalok magja azonban változatlan, ugyanazt a mélységet kerestük, mint eddig. Emiatt bízom benne, hogy akinek tetszett a For Her, az ehhez is tud majd kapcsolódni.
MN: A lemezen egymást váltják a nagyívű, szinte himnikus dalok az egészen intim, csendesebb szerzeményekkel. Tudatos ez a kettősség?
Czakó-Kuraly Sebestyén: Legfeljebb annyiban, hogy milyen sorrendben kerültek a lemezre. De mindkét irány bennünk volt és utat keresett magának. Számomra nem is válnak ezek annyira külön, bár külső szemlélőként talán más lenne a véleményem.
Balla Gergely: A sorrend összeállításánál egyébként nem az volt a fő szempont, hogy a nagyobb ívű dalok után visszafogottabbak jöjjenek, inkább az, hogy eljusson „A-ból B-be” a lemez.
MN: Figyel a szövegeitekre a közönség?
Balla Gergely: Igaz, hogy Magyarországon az angol nyelvű gitárzenével hihetetlenül alacsonyan van a plafon, de azt érzem, hogy a mi szövegeinkre figyelnek az emberek. Pozitív visszajelzés az is, hogy a koncerteken sokan velünk éneklik a dalokat, ami ebben a műfajban egyáltalán nem magától értetődő.
| ||
Czakó-Kuraly Sebestyén: Akik nemcsak azért hallgatnak zenét, hogy a háttérben szóljon valami, hanem tényleg érdekli őket a mondanivaló, nyitottak lesznek akkor is, ha angolul írsz. Persze szűkebb rétegről van szó, ők viszont annál tudatosabbak.
MN: Nemrég feldolgoztatok egy Kaláka-dalt, ez volt az első alkalom, hogy nem angolul énekeltetek. Terveztek saját magyar nyelvű számokat is?
Balla Gergely: Nekem mindenképp van ilyen tervem, egyre inkább azt érzem, hogy lekorlátoz az angol nyelv. Vannak magyar szövegötleteim, és ezeket, ha belegebedek, sem tudom átültetni angolra. Szóval, ha a harmadik lemezen nem is, de közép- vagy hosszú távon el tudom képzelni, hogy lesz magyar nyelvű Platon-dal. Én örülnék neki a legjobban!
MN: Itthon ritka a két frontemberes felállás. Nálatok ez hogy jött létre?
Czakó-Kuraly Sebestyén: Kiskorunkban együtt fociztunk, onnan az ismeretség, évekkel később pedig a zenében is megtaláltuk a közös pontokat. Elkezdtünk feldolgozásokat játszani a kedvenc előadóinktól, a többi fokozatosan alakult. Magától jött az is, hogy mindketten frontemberek vagyunk: Gergő és én is jól – legalábbis elfogadhatóan – éneklünk, a hangszínünknek van egyfajta egyedisége, az ebben rejlő lehetőségeket próbáltuk kihasználni. Tudtuk, hogy ez egy nehéz műfaj, folyamatos kommunikációt igényel, hogy gördülékenyen menjen. De eddig jól működik, és szerintem a zenekart is érdekesebbé teszi.
MN: Hogyan osztjátok le a szerepeket egymás közt?
Balla Gergely: A legtöbb szöveget én írom, az viszont, hogy ki mennyi dalötletet hoz, teljesen változó. Van olyan szám, ami teljesen megírva kerül le a próbaterembe, máskor csak vázlatként. Ilyenkor a zenekarra vár a feladat, hogy együtt kidolgozzuk. Néha az is csak a végén dől el, hogy ki mit énekeljen, nincs erre állandó séma. A Wolf Throats című új számnál például nagyon élvezem, hogy nincs főének, hanem három teljesen egyenrangú szólam áll egymás mellett, mivel kettőnkön kívül Laci (Sallai László basszusgitáros – a szerk.) is kiveszi belőle a részét. Erre a jövőben nagyobb hangsúlyt szeretnénk helyezni.
MN: Sebő, te a zenekar mellett szólóban is alkotsz. Mi alapján döntöd el, hogy az ötletedet a „közösbe” adod be vagy egyedül csinálod meg?
Czakó-Kuraly Sebestyén: Az elején nehezebb volt, de mostanában azt érzem, hogy már jobban különválasztható a Platon és a Cz.K. Sebő projekt stílusa. Általában elsőként Gergőnek mutatom meg az új ötleteimet, ő pedig rögtön rávágja, hogy szerinte ez inkább a zenekarba vagy a szólóprojektembe illene. De azt sem zárjuk ki, hogy egy szólódalt később, már a megjelenése után újragondoljunk a zenekarral – az új lemezen a Disguise című szám is ilyen.
MN: Külföldön is egyre többet turnéztok. Hogyan fogadnak benneteket?
Balla Gergely: A német közönség kicsit passzívabbnak tűnik, miközben játszunk, de amint véget ér az utolsó dal, kétszer is visszatapsolnak. Az is nagyon jó érzés, ha azzal jönnek oda koncert után, hogy a Spotify-on hallgatnak bennünket, és akár több száz kilométert utaztak miattunk.
Czakó-Kuraly Sebestyén: Úgy érzem, hogy még azoknál is betalál a zenénk, akik teljesen ismeretlenül jöttek el meghallgatni bennünket. Ezért szeretnénk a német vonalat tovább építeni, a jelek szerint az ő kulturális közegükhöz különösen közel áll, amit csinálunk.
(Az interjú eredetileg a Magyar Narancs 2020.04.02. számában jelent meg)
