Lemez

Nine Inch Nails: Ghosts V: Together / Ghosts VI: Locusts

Zene

2008-ban teljesen váratlanul adta ki a Ghosts I−IV című albumot a Nine Inch Nails, rajta 34 improvizatív, instrumentális, cím nélküli trackkel, egy kicsit Brian Eno ambientes stílusában, de persze nem nélkülözve a szokásos NIN-ízeket. A bő két és fél órás anyag megelőlegezte Trent Reznor és Atticus Ross későbbi filmzenéit, és abból a szempontból is fontos megemlíteni, hogy a 34-es tételből egy hangminta bekerült a Lil Nas X-féle country/hiphop Old Town Roadba, a tavalyi év legnagyobb slágerébe. 2008-ban Reznor azt nyilatkozta, hogy valószínűleg számíthatunk még Ghosts albumra, és most, 12 év elteltével itt is a folytatás. Hasonló anyag, de azért vannak eltérések. Az ötödik és hatodik résznek van külön címe, ahogy a daloknak is. A két album 154 percnyi zenét tartalmaz, a 23 szám nyugodtabb hangvételű, mint a 2008-as első eresztés. Amíg az akkori dalokban fel-feltűnt a zenekartól korábban megszokott zaklatottság, addig amit most hallunk, végképp színtiszta ambient. A minimális sajtóanyagban Reznor megemlítette, hogy a járvány miatt döntött a mostani megjelenés mellett – hogy normális esetben mikor jött volna ki a cucc, azt nem lehet tudni. „Alapvetően antiszociálisak vagyunk, de most nagyon szeretnénk kihangsúlyozni az emberi kapcsolatok fontosságát” – tette hozzá. A dalokat külön-külön nehéz elemezni, hiszen hol megnyugtató, hol némileg kísérteties szintihömpölygés az, amit hallunk, de az Out in the Opent mindenképp fontos megemlíteni, ahogy a trombitával kísért Around the Cornert és a Tangerine Dream-es Turn This Off Please-t is. A számcímek jelentős részét nagy valószínűséggel a karanténhelyzet ihlette, és ahogy 2008-ban, úgy most sem kell csalódnunk. Már csak az a nagy kérdés, hogy a Reznor–Ross-páros milyen zenét készít a Soul című animációs Pixar-filmhez.

The Null Corporation, 2020

 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.