Lemez

Bongor: Körök

Zene

Első nagylemezén a vajdasági rapper már a nyitódalban (Paralel) berántja a hallgatót a szuggesztív előadásmód (különösen a hozzá forgatott videóval együtt), és az iróniában és társadalomkritikában bővelkedő szövegekre is lehetetlen nem odafigyelni.

A 98/20 című szám a szó szoros értelmében mellbevágó. Azt meséli el kíméletlen őszinteséggel, ahogy a koszovói háború tönkretette az apját, aki hazatérve alkoholista lett, és „valójában már azelőtt halott volt, mielőtt a pia elvitte”. Fia pedig 22 évvel később sem tud szabadulni a tragédia emlékétől: „2020, Budapest, még mindig húzom ugyanezt: a tükörből apám néz vissza, ugyanúgy e furatest” – mondja ki eddigi legerősebb szövegében. De emlékezetes a rendőrök által igazoltatott drogos karakterébe bújó Fogócska, illetve a Kenyér is, amelyben az átlagosnak induló kenyérsütés csap át teljesen váratlanul erotikus képzelgésbe (ezt is klippel érdemes nézni).

Újdonság, hogy van két angol nyelvű szerzemény is (Jackpot, Where You At), de ezek hagyták bennem a legkevésbé mély nyomot, egyértelműen sokkal jobban áll Bongornak az anyanyelve. Zeneileg többet vártam az albumtól: szinte minden dalban az elektronikus alap dominál, élő hangszerek alig jutnak szerephez. Egyik szám sem olyan fülbemászó, mint korábban a Mehetnék vagy a Hesus volt, amelyeknek elsőre megfogott a zenéje is. Ez különösen annak fényében fájó, hogy a rapper egy ideje hatfős kísérő zenekarral dolgozik, s velük a stúdiófelvételek során minden bizonnyal sokkal többet is ki lehetett volna hozni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.