Ennek anyagából készített a zeneszerző kérésére kétzongorás szvitet Michael Riesman a Labèque nővérek számára. E tizenkét tétel jelent meg most lemezen, megtoldva a zeneszerző két etűdjével. A felvételek elkészítésekor Glass együtt dolgozott a két zongoristával, s a munka végeztével így nyilatkozott róluk: „A Labèque nővérek fergetegesek. Nagy előadók, nagy zeneértelmezők, és a zene nagy támogatói – nemcsak a modern zenéé: minden zenéé. Nagyszerű volt velük együttműködni.”
Hát igen, az előadás valóban elsőrangú. A budapesti közönség által is jól ismert zongoraművész testvérpár pompásan játszik. Pontosak, érzékenyek, szuggesztívek, színgazdagon és árnyaltan muzsikálnak. A darabok azonban ettől nem lesznek jobbak. Glass ledönthetetlen szobor a popkultúra csarnokában: rágógumizenéje sok évtizede arat hatalmas sikert a divatra fogékonyak körében, holott művei sem nem modernek, sem nem „komolyak”: a klasszikus zene legbanálisabb elemeit, a skálát és a hármashangzat-felbontást használják szentimentálisan, fantáziátlanul, a végtelenségig ismételgetve.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
