rés a présen

„Egy videójáték és egy klarinét”

  • rés a présen
  • 2021. január 27.

Zene

Szálka Zsuzsanna fesztiváligazgató, Átlátszó Hang

rés a présen: Milyen háttérrel érkeztél az Átlátszó Hang szervezésébe?

Szálka Zsuzsanna: A Müpában és a Zeneakadémián dolgoztam a nemzetközi kapcsolatok és a zenei menedzsment, azon belül is a komolyzene területén. Most a CEU kulturális örökség programján tanítok kulturális menedzsmentet Bécsben, jelenleg online. Valamint a CEU-nak van egy művészeti központja CEU Culture Hub néven, annak vagyok a koordinátora.

A CEU-ra a hallgatók a világ több mint 90 országából érkeznek, nagyon izgalmas feladat ilyen széles kulturális háttérrel rendelkező közösségnek kulturális programokat szervezni, ami mindenkinek újat jelent, viszont találnak maguknak kapcsolódási pontokat is. Például amikor az Országos Széchényi Könyvtárban talált Mozart-kéziratot mutattuk be 2019-ben, akkor volt egy ghánai hallgató – ott a legjobb egyetem a táncművészeti főiskola, onnan jönnek a diákok hozzánk –, aki megkérdezte a zongoraművészt, hogy tudja-e olvasni, érti-e az összes hangot a kottában, hiszen Ghánában ők mindent hallás után tanulnak.

Hihetetlenül színes projekteket lehet megvalósítani a diákokkal a menedzsment tanítása kapcsán is. Volt egy olyan projektünk legutóbb, amelynek az volt a címe, hogy Az iszlám örökség megjelenése és alkalmazása a modern művészetekben. Ebben az esetben a diákok álmodták meg a projektet, én pedig a szakmai hátteret biztosítottam számukra. Volt egy kiállítás, táncelőadás és pólófestés workshop, ahol elmagyarázták, milyen szimbólumok vannak a ghánai öltözködési kultúrá­ban. Egyébként nem vagyok professzionális zenész, történelem–angol szakon végeztem Budapesten és közgazdaságit Dublinban. De gyerekkorom óta jelen van a zene az életemben, leginkább a kóruszenéhez kötődök. Tóth Árpáddal együtt alapítottam a Kórusok Éjszakáját. A nagyobb kulturális projekteket önkéntesként kezdtem, ilyen volt a Kultúrfürdő a Halastó kórussal Budapesten, a Vízivárosban. Fontos, hogy fiatalon ilyeneket csináljon az ember, és mindez beépüljön a karrierjébe. Volt olyan állás, amit az önkéntes munkáim alapján kaptam meg. Nagyon fontos számomra az is, hogy közösségi legyen a munka, mint az Átlátszó Hangnál is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.