mi a kotta?

Bordélyigazgató és költő

  • mi a kotta
  • 2014. november 30.

Zene

„Ez a zene tökéletesnek tetszik. Könnyedén, hajlékonyan, udvariasan szalad tova. Szeretetreméltó és nem izzad. Ez a zene gonosz, kimódolt, fatalista, de eközben mindig népszerű. Ez a zene gazdag.”

A kiábrándult főwagneriánus, Friedrich Nietzsche lelkesült ekképp a Carmenért, s korántsem ő volt az egyetlen, aki némi morális kétértelműséget fedezett fel Bizet operájának világhódító muzsikájában. „Zseniális bordélyigazgató és költő egy személyben” – jellemezte például a Carmen komponistáját a múlt századelő elfeledett írója, a franciás Szini Gyula, maga Bizet pedig, ha igaz, az alábbi nekifohászkodással látott a híres Torreádordal megalkotásához: „Ha szemetet akarnak, hát megkapják!” A Carmen ezen a hétvégén kétféleképpen is elénk jut majd: az Erkel Színház színpadán, Oberfrank Pál rendezésében és Gál Erika címszereplésével (október 31., hét óra), valamint a New York-i Met HD-közvetítése révén, grúz cigánylánnyal (Fesztivál Színház, november 1., hat óra, majd ismétlésben: Uránia, november 2., hét óra).

November első hétvégéje egyebekben természetesen a rekviemek jegyében telik majd, s ez nem is igen lehetne másként. A Nemzeti Filharmonikusok Carlo Montanaro irányítása alatt adják majd elő Verdi halotti miséjét (Nemzeti Hangversenyterem, november 2., fél nyolc), az MR Szimfonikusok és az MR Énekkar pedig Brahms Német requiemét játsszák és éneklik majd a kiváló Helmuth Rilling intése nyomán, mely mű egyszerre gyászolja Brahms édesanyját és a nagy pártfogó és pályatárs, Robert Schumann vesztét (Nemzeti Hangversenyterem, november 1., fél nyolc). A nem latin nyelvű rekviem vajmi ritka, utóbb Benjamin Britten komponált még ilyet, ám ő nem e művével, hanem harmadik operájával, az 1946-ban bemutatott Lukrécia meggyalázásával szerepel a hét programján: Csányi János rendezésében, Hámori Máté vezénylete alatt (Solti terem, november 5., hét óra). (Képünk az opera naturizmusnak hódoló szerzőjét mutatja.)

A héten Lukrécia mellett még egy férfiak által zaklatott, tragikus sorsú antik nőalak jut majd szerephez: Peneusz folyóisten leánya, Daphné, aki Apollón szerelmi üldözése elől csak babérfává változva menekülhetett. Ez a mitológiai sztori a Fesztiválzenekar barokk együttesének koncertjeit fogja lezárni, méghozzá az ifjú Händel kantátájával (Zeneakadémia, november 3. és 4., háromnegyed nyolc). A vezénylő Jonathan Cohen és muzsikusai Telemann, Leclair és Pietro Locatelli műveit is eljátsszák majd, az utóbbitól éppenséggel Arianna (azaz Ariadné) panaszát, amely immár nem szerelmi üldöztetésről, hanem elhagyatásról kesereg.

S vár ránk végül egy sűrű csütörtök, amelynek estéjén háromfelé kell szakadnunk. Az Aura Musicale tovább viszi Carl Philipp Emanuel Bach tricentenáriumi ünneplését (Rádió, Márványterem, november 6., hét óra), Baráth Emőke és Csalog Gábor félig franciás dalestre hív (Solti terem, november 6., hét óra), míg A Zongora koncertsorozat esedékes estje ezúttal Várjon Dénest szólítja hangszeréhez, többek közt egy sor Chopin-darabot előadatva a rokonszenves művésszel (Zeneakadémia, november 6., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.