mi a kotta?

Botrányt kiáltok

  • mi a kotta
  • 2015. november 8.

Zene

„A színpad az emberiességet képviselte. Jobboldalt erős, fiatal emberek virágot szedtek, közben egy háromszáz éves nő tébolyultan táncolt. A színpad bal szélén egy öregember tanulmányozta a csillagokat, miközben itt-ott áldozatot mutattak be a fény istenének. Ezt a közönség gyomra nem vette be. Azonnal kifütyülte a darabot. Néhány nappal ezelőtt talán még megtapsolta volna. Az oroszok, akik nem nagyon ismerik annak az országnak az illemét és szokásait, ahol éppen vannak, nem tudták, hogy a franciák, ha az ostobaságuk a mélypontjára ér, gátlástalanul tiltakoznak.” Így számolt be a másnapi Le Figaro a huszadik század alighanem legnevezetesebb premierbotrányáról, Igor Stravinsky Tavaszi áldozatának 1913. május 29-i bemutatójáról. A Théâtre des Champs-Élysées nézőterén, illetve páholyaiban ott ült Claude Debussy és Gabriele D’Annunzio, Marcel Duchamp és Coco Chanel, s valahány név a Larousse-ban: tanúivá válván Stravinsky és a koreográfus Nyizsinszkij pogány ünnepének. A fölforgató erejű kompozíció ezúttal a nagyszerű testvérpár, Katia és Marielle Labèque (képünkön) kétzongorás koncertjén hangzik majd fel a szerző eredeti átiratában, méghozzá az 1913-as botrányos estén egyre csak „zseniális!”-t kiáltozó Maurice Ravel szerzeményeinek társaságában (Zeneakadémia, október 12., fél nyolc).

Egyebekben ömlik ránk a CAFe Budapest túlcsorduló gazdagságú programja, melynek részeként a múlt századforduló vidékének egy másik, hatalmas közfelháborodást kiváltó, „erkölcstelen” műve, A tavasz ébredése is elénk jut majd: Bella Máté határozottan életrevaló operája gyanánt, Almási-Tóth András rendezésében és Vajda Gergely zenei irányítása alatt (Zeneakadémia, Solti terem, október 9. és 11., hét óra).

S persze jönnek a nyolcvanesztendős Arvo Pärtet ünneplő fesztiválkoncertek! A Litván Kamarazenekar meg a vezénylésre is vállalkozó hegedűs, Szergej Krilov közös hangversenye, ahol azért Mendelssohn és Saint-Saëns is jut majd a litvánok vonója alá (Müpa, Nemzeti Hangversenyterem, október 10., fél nyolc). Aztán kedden, váltig baltikumi együttesekkel, azaz a Tallinni Kamarazenekar és az Észt Filharmónia Kórusának közös estjén már csupa-csupa Pärt-mű vár reánk ugyanott (október 13., fél nyolc), s egészen hasonló lesz a helyzet két nappal később a BMC-ben is, ahol a Tallinni Kamarazenekar magában fogja húzni (október 15., fél nyolc).

S értelemszerűen lesznek még koncertek a fesztiválon kívül is, mindenféle nagyságokkal, slágerszimfóniákkal és virtuóz versenyművekkel. Baráti Kristóf például a MÁV Szimfonikus Zenekar pénteki estjén játszik majd, méghozzá Alekszandr Konsztantyinovics Glazunov ínyenccsemegének számító Hegedűversenyét, hogy aztán Csaba Péter muzsikusai Csajkovszkij Patetikus szimfóniájának is nekidűljenek (Zeneakadémia, október 9., hét óra). A Nemzeti Filharmonikus Zenekar keddi hangversenyén pedig a kürtös Gál Lászlónak jut egy Mozart-versenymű, s Kocsis Zoltán ezen a programon emellett nem csupán Haydn 91-es sorszámú szimfóniáját, de még az Eroicát is elénk vezényli majd (Zeneakadémia, október 13., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?