mi a kotta?

Botrányt kiáltok

  • mi a kotta
  • 2015. november 8.

Zene

„A színpad az emberiességet képviselte. Jobboldalt erős, fiatal emberek virágot szedtek, közben egy háromszáz éves nő tébolyultan táncolt. A színpad bal szélén egy öregember tanulmányozta a csillagokat, miközben itt-ott áldozatot mutattak be a fény istenének. Ezt a közönség gyomra nem vette be. Azonnal kifütyülte a darabot. Néhány nappal ezelőtt talán még megtapsolta volna. Az oroszok, akik nem nagyon ismerik annak az országnak az illemét és szokásait, ahol éppen vannak, nem tudták, hogy a franciák, ha az ostobaságuk a mélypontjára ér, gátlástalanul tiltakoznak.” Így számolt be a másnapi Le Figaro a huszadik század alighanem legnevezetesebb premierbotrányáról, Igor Stravinsky Tavaszi áldozatának 1913. május 29-i bemutatójáról. A Théâtre des Champs-Élysées nézőterén, illetve páholyaiban ott ült Claude Debussy és Gabriele D’Annunzio, Marcel Duchamp és Coco Chanel, s valahány név a Larousse-ban: tanúivá válván Stravinsky és a koreográfus Nyizsinszkij pogány ünnepének. A fölforgató erejű kompozíció ezúttal a nagyszerű testvérpár, Katia és Marielle Labèque (képünkön) kétzongorás koncertjén hangzik majd fel a szerző eredeti átiratában, méghozzá az 1913-as botrányos estén egyre csak „zseniális!”-t kiáltozó Maurice Ravel szerzeményeinek társaságában (Zeneakadémia, október 12., fél nyolc).

Egyebekben ömlik ránk a CAFe Budapest túlcsorduló gazdagságú programja, melynek részeként a múlt századforduló vidékének egy másik, hatalmas közfelháborodást kiváltó, „erkölcstelen” műve, A tavasz ébredése is elénk jut majd: Bella Máté határozottan életrevaló operája gyanánt, Almási-Tóth András rendezésében és Vajda Gergely zenei irányítása alatt (Zeneakadémia, Solti terem, október 9. és 11., hét óra).

S persze jönnek a nyolcvanesztendős Arvo Pärtet ünneplő fesztiválkoncertek! A Litván Kamarazenekar meg a vezénylésre is vállalkozó hegedűs, Szergej Krilov közös hangversenye, ahol azért Mendelssohn és Saint-Saëns is jut majd a litvánok vonója alá (Müpa, Nemzeti Hangversenyterem, október 10., fél nyolc). Aztán kedden, váltig baltikumi együttesekkel, azaz a Tallinni Kamarazenekar és az Észt Filharmónia Kórusának közös estjén már csupa-csupa Pärt-mű vár reánk ugyanott (október 13., fél nyolc), s egészen hasonló lesz a helyzet két nappal később a BMC-ben is, ahol a Tallinni Kamarazenekar magában fogja húzni (október 15., fél nyolc).

S értelemszerűen lesznek még koncertek a fesztiválon kívül is, mindenféle nagyságokkal, slágerszimfóniákkal és virtuóz versenyművekkel. Baráti Kristóf például a MÁV Szimfonikus Zenekar pénteki estjén játszik majd, méghozzá Alekszandr Konsztantyinovics Glazunov ínyenccsemegének számító Hegedűversenyét, hogy aztán Csaba Péter muzsikusai Csajkovszkij Patetikus szimfóniájának is nekidűljenek (Zeneakadémia, október 9., hét óra). A Nemzeti Filharmonikus Zenekar keddi hangversenyén pedig a kürtös Gál Lászlónak jut egy Mozart-versenymű, s Kocsis Zoltán ezen a programon emellett nem csupán Haydn 91-es sorszámú szimfóniáját, de még az Eroicát is elénk vezényli majd (Zeneakadémia, október 13., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.