mi a kotta?

Botrányt kiáltok

  • mi a kotta
  • 2015. november 8.

Zene

„A színpad az emberiességet képviselte. Jobboldalt erős, fiatal emberek virágot szedtek, közben egy háromszáz éves nő tébolyultan táncolt. A színpad bal szélén egy öregember tanulmányozta a csillagokat, miközben itt-ott áldozatot mutattak be a fény istenének. Ezt a közönség gyomra nem vette be. Azonnal kifütyülte a darabot. Néhány nappal ezelőtt talán még megtapsolta volna. Az oroszok, akik nem nagyon ismerik annak az országnak az illemét és szokásait, ahol éppen vannak, nem tudták, hogy a franciák, ha az ostobaságuk a mélypontjára ér, gátlástalanul tiltakoznak.” Így számolt be a másnapi Le Figaro a huszadik század alighanem legnevezetesebb premierbotrányáról, Igor Stravinsky Tavaszi áldozatának 1913. május 29-i bemutatójáról. A Théâtre des Champs-Élysées nézőterén, illetve páholyaiban ott ült Claude Debussy és Gabriele D’Annunzio, Marcel Duchamp és Coco Chanel, s valahány név a Larousse-ban: tanúivá válván Stravinsky és a koreográfus Nyizsinszkij pogány ünnepének. A fölforgató erejű kompozíció ezúttal a nagyszerű testvérpár, Katia és Marielle Labèque (képünkön) kétzongorás koncertjén hangzik majd fel a szerző eredeti átiratában, méghozzá az 1913-as botrányos estén egyre csak „zseniális!”-t kiáltozó Maurice Ravel szerzeményeinek társaságában (Zeneakadémia, október 12., fél nyolc).

Egyebekben ömlik ránk a CAFe Budapest túlcsorduló gazdagságú programja, melynek részeként a múlt századforduló vidékének egy másik, hatalmas közfelháborodást kiváltó, „erkölcstelen” műve, A tavasz ébredése is elénk jut majd: Bella Máté határozottan életrevaló operája gyanánt, Almási-Tóth András rendezésében és Vajda Gergely zenei irányítása alatt (Zeneakadémia, Solti terem, október 9. és 11., hét óra).

S persze jönnek a nyolcvanesztendős Arvo Pärtet ünneplő fesztiválkoncertek! A Litván Kamarazenekar meg a vezénylésre is vállalkozó hegedűs, Szergej Krilov közös hangversenye, ahol azért Mendelssohn és Saint-Saëns is jut majd a litvánok vonója alá (Müpa, Nemzeti Hangversenyterem, október 10., fél nyolc). Aztán kedden, váltig baltikumi együttesekkel, azaz a Tallinni Kamarazenekar és az Észt Filharmónia Kórusának közös estjén már csupa-csupa Pärt-mű vár reánk ugyanott (október 13., fél nyolc), s egészen hasonló lesz a helyzet két nappal később a BMC-ben is, ahol a Tallinni Kamarazenekar magában fogja húzni (október 15., fél nyolc).

S értelemszerűen lesznek még koncertek a fesztiválon kívül is, mindenféle nagyságokkal, slágerszimfóniákkal és virtuóz versenyművekkel. Baráti Kristóf például a MÁV Szimfonikus Zenekar pénteki estjén játszik majd, méghozzá Alekszandr Konsztantyinovics Glazunov ínyenccsemegének számító Hegedűversenyét, hogy aztán Csaba Péter muzsikusai Csajkovszkij Patetikus szimfóniájának is nekidűljenek (Zeneakadémia, október 9., hét óra). A Nemzeti Filharmonikus Zenekar keddi hangversenyén pedig a kürtös Gál Lászlónak jut egy Mozart-versenymű, s Kocsis Zoltán ezen a programon emellett nem csupán Haydn 91-es sorszámú szimfóniáját, de még az Eroicát is elénk vezényli majd (Zeneakadémia, október 13., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

A bűn nyomora és a nyomor bűne Vadkeleten

Hogy milyen nyomor vezethet el a bűnhöz, amelyben csak némi élelmet vagy egy fél minimálbért sikerül zsákmányolni? Kik az áldozatok és miért hallgatnak? A leszakadó kistérségek sajnos kiváló terepet jelentenek, hogy egy pillantást vessünk a kétségbeejtő helyzetre.

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.