mi a kotta?

Botrányt kiáltok

  • mi a kotta
  • 2015. november 8.

Zene

„A színpad az emberiességet képviselte. Jobboldalt erős, fiatal emberek virágot szedtek, közben egy háromszáz éves nő tébolyultan táncolt. A színpad bal szélén egy öregember tanulmányozta a csillagokat, miközben itt-ott áldozatot mutattak be a fény istenének. Ezt a közönség gyomra nem vette be. Azonnal kifütyülte a darabot. Néhány nappal ezelőtt talán még megtapsolta volna. Az oroszok, akik nem nagyon ismerik annak az országnak az illemét és szokásait, ahol éppen vannak, nem tudták, hogy a franciák, ha az ostobaságuk a mélypontjára ér, gátlástalanul tiltakoznak.” Így számolt be a másnapi Le Figaro a huszadik század alighanem legnevezetesebb premierbotrányáról, Igor Stravinsky Tavaszi áldozatának 1913. május 29-i bemutatójáról. A Théâtre des Champs-Élysées nézőterén, illetve páholyaiban ott ült Claude Debussy és Gabriele D’Annunzio, Marcel Duchamp és Coco Chanel, s valahány név a Larousse-ban: tanúivá válván Stravinsky és a koreográfus Nyizsinszkij pogány ünnepének. A fölforgató erejű kompozíció ezúttal a nagyszerű testvérpár, Katia és Marielle Labèque (képünkön) kétzongorás koncertjén hangzik majd fel a szerző eredeti átiratában, méghozzá az 1913-as botrányos estén egyre csak „zseniális!”-t kiáltozó Maurice Ravel szerzeményeinek társaságában (Zeneakadémia, október 12., fél nyolc).

Egyebekben ömlik ránk a CAFe Budapest túlcsorduló gazdagságú programja, melynek részeként a múlt századforduló vidékének egy másik, hatalmas közfelháborodást kiváltó, „erkölcstelen” műve, A tavasz ébredése is elénk jut majd: Bella Máté határozottan életrevaló operája gyanánt, Almási-Tóth András rendezésében és Vajda Gergely zenei irányítása alatt (Zeneakadémia, Solti terem, október 9. és 11., hét óra).

S persze jönnek a nyolcvanesztendős Arvo Pärtet ünneplő fesztiválkoncertek! A Litván Kamarazenekar meg a vezénylésre is vállalkozó hegedűs, Szergej Krilov közös hangversenye, ahol azért Mendelssohn és Saint-Saëns is jut majd a litvánok vonója alá (Müpa, Nemzeti Hangversenyterem, október 10., fél nyolc). Aztán kedden, váltig baltikumi együttesekkel, azaz a Tallinni Kamarazenekar és az Észt Filharmónia Kórusának közös estjén már csupa-csupa Pärt-mű vár reánk ugyanott (október 13., fél nyolc), s egészen hasonló lesz a helyzet két nappal később a BMC-ben is, ahol a Tallinni Kamarazenekar magában fogja húzni (október 15., fél nyolc).

S értelemszerűen lesznek még koncertek a fesztiválon kívül is, mindenféle nagyságokkal, slágerszimfóniákkal és virtuóz versenyművekkel. Baráti Kristóf például a MÁV Szimfonikus Zenekar pénteki estjén játszik majd, méghozzá Alekszandr Konsztantyinovics Glazunov ínyenccsemegének számító Hegedűversenyét, hogy aztán Csaba Péter muzsikusai Csajkovszkij Patetikus szimfóniájának is nekidűljenek (Zeneakadémia, október 9., hét óra). A Nemzeti Filharmonikus Zenekar keddi hangversenyén pedig a kürtös Gál Lászlónak jut egy Mozart-versenymű, s Kocsis Zoltán ezen a programon emellett nem csupán Haydn 91-es sorszámú szimfóniáját, de még az Eroicát is elénk vezényli majd (Zeneakadémia, október 13., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.