mi a kotta?

Brémai muzsikusok

  • mi a kotta
  • 2016. február 14.

Zene

1938 májusában bensőséges családi ünnepségre készülődtek a Washingtonhoz közeli Dumbarton Oaks kúrián: a tulajdonos házaspár, a karrierdiplomata Robert Woods Bliss és műgyűjtő szenvedélyben méltó társa, Mildred Barnes Bliss esküvőjének harmincadik évfordulójára. A ház zenetermében (ahol néhány évvel később az ENSZ megalakításáról tárgyaltak a nagyhatalmak képviselői) a nevében is boldog pár tiszteletére felcsendült az ünnepi alkalomra nagystílűen megrendelt kamarazenekari kompozíció is: egy concerto Stravinskytól, melyet ezután már örök időkig a Dumbarton Oaks nevezet alatt fogunk emlegeti. Bach Brandenburgi versenyeinek szelleme él tovább e Stravinsky-műben, habár maga a zeneszerző nem tudta megmondani, vajon tudatosan kölcsönözte-e a 3. brandenburgi versenyből concertójának legelső témáját. Amikor pedig valaki felvetette, hogy egy másik felhangzó téma meg mintha Verdi Falstaffjából származna, Stravinsky rövid megfontolás után mindössze megvonta a vállát.

A Dumbarton Oaks megszólaltatásával kezdődik a Bázeli Kamarazenekar és a zongorista Hélène Grimaud (képünkön) közös vasárnapi koncertje, melynek programján orosz zeneszerzők neoklasszikus művei a mintaadó mesterek, Bach és Mozart zongoraversenyeivel váltakoznak majd (Nemzeti Hangversenyterem, január 17., fél nyolc). Ám nem Grimaud lesz az egyetlen világraszóló zongoristanő, aki e napokban ellátogat Budapestre és Mozartot játszik nekünk, hiszen Martha Argerich megjelenésére vártunkban még szerencsénk lesz Maria João Pireshez is, aki a Brémai Kamarazenekar társaságában muzsikál majd (Zeneakadémia, január 21., fél nyolc). Szerencsénk lesz – a fordulat szégyenletesen közhelyes, de használata mégsem indokolatlan, elvégre legutóbb hiába vártuk a hetven felett is mesésen zongorázó Pirest.

A hét harmadik vendégművésze már hegedűs: a német Christian Tetzlaff, aki a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjein húzza Dvořák Hegedűversenyét (Nemzeti Hangversenyterem, január 14. és 15., háromnegyed nyolc, 16., fél négy). A cseh versenymű két északi szerzemény, a legtöbbünk számára ismeretlen Lindberg Feriája és Sibelius oly hatásos fináléjú 2. szimfóniája között szólal majd meg, méghozzá a nagyszerű finn Sibelius-specialista, Jukka-Pekka Saraste vezényletével. S ha már hegedűsöknél járunk, merthogy Saraste is e hangszeren játszott eredetileg, hát említsük sietve a nagy magyar hegedűst, Baráti Kristófot, aki vasárnap este Bach összes hegedű-szólószonátáját fogja előadni, mintegy élő összkiadást bocsátva elénk (Zeneakadémia, január 17., fél nyolc).

Egy 30. házassági évforduló megünneplésével kezdtük, s végezzük most azzal a zeneszámmal, mely akár fel is hangozhatott volna Blissék hajdani esküvőjén, akárcsak kismillió más esküvőn is az elmúlt másfél évszázad során. Ezzel Mendelssohn Nászindulójára utalunk, merthogy kedden este Vásáry Tamás karmesteri irányítása alatt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Gyermekkórusa előadja majd a Szentivánéji álom kísérőzenét: a csodakamaszi remeklésen, a nyitányon kezdve, s persze véletlenül se kifelejtve a koptatást oly jól tűrő Nászindulót (Zeneakadémia, január 19., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.