Kétségtelenül sajnálatos, hogy ´90. november 10-én nem voltam az Olimpiai Csarnokban az URH Csak egy parti című koncertjén. Marad tehát a most kiadott dupla CD, amin az ott készült felvételek vannak. Ez persze nem lehet olyan, mint az esemény maga - a korongokon koncertfelvétel hallható ugyan, de a számok úgy vannak lekeverve (szét vannak vágva), hogy az esemény hangulata nem jön át, szépen, szelíden következnek egymás után.
A legendák szomorú módon megkopnak; ezek a most kiadott felvételek már csak fontos r ´n´ r-dokumentumok (és, megengedem, ettől még élvezhetők is akár). Valahogy olyan a hangulata a lemezeknek, hogy bizony érdekes volt akkoriban, és kész. Például a Nagy Testvér című szám, aminek hallgatása közben legfeljebb a múltba tudtam beleborzongani, hogy mik voltak; a máról nem szól; mert baj és rémség most is van elég, de másmilyen (a Jól van jól refrénje - "Keleten a helyzet változatlan" - pedig már akkor is lapos volt). Persze ezzel együtt kár lenne nem megvenni a CD-t, az URH mégis az, ami, a koncertfelvételnek a gyűjteményekben a helye. A rendszerváltásban pedig többek között az a nagyszerű, hogy ezen a CD-n például az olvasható, hogy köszönik a Nemzeti Kulturális Alap támogatását. Ez jó; olyan, mintha az újraegyesült Sex Pistols turnéját II. Erzsébet és kedves családja szponzorálná.
Bahia, 1996
