mi a kotta?

Csókdossa szelíden

  • mi a kotta
  • 2021. november 24.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/47. hétre

„Zeng a liget a csalogány dalain: / Mélázza a völgyi tilinkót; / A bérci patak csókdossa szelíden / A rózsafüzért, a habokba leringót; / Langy szellet a bokrot, a méh a virágot: / »Hát mink én édenem üdve, világom, / Meg nem csókoljuk-e egymást? // Hát mink meg nem csókoljuk-e egymást? / Én? – és Te? meg Ő? – Háromszívű egység! / Szép hölgyem ölén nevető kicsinyem, / Óh kérlek! óh kérlek az égre, nevess még! / Lantom szerelemre felajzva remeg: / Hadd énekelem meg gyermekemet! – / – Szerelmi dalt a fiamhoz!«” Ezzel a két szakasszal indul Jókai Mór Holt költő szerelme című versezete, amely utóbb harci robajt, dobogó paripákat és eldobott özvegyi fátylat is említ – ejnye, vajon kire gondolhatott itt a szerző? A legfeljebb mérsékelten sikerült, ám annál szélsőségesebben kulisszahasogató költemény még a jelen ajánló sorokat pötyögő Jókai-mániás számára sem lenne ismerős, ha Liszt Ferenc nem komponált volna zongorakíséretet a szöveg mellé, megalkotva ezzel egy úgynevezett melodrámát. Ilyen, manapság ritkán megszólaltatott művek jutnak elénk a BMC-ben a Kamara-Kör minifesztiválján. Így először Radnóti Róza és Wunderlich József előadásában Tennyson Enoch Ardenje – és a hozzá szerzett Richard Strauss-i zongoraszólam hangzik majd fel (november 28., négy óra), azután következnek Liszt idevágó alkotásai Ránki Fülöp és a színművész Dino Benjamin jóvoltából (november 28., hat óra), hogy végül Dani Imre és Horváth Csenge zárja a minifesztivált Grieg, Schumann és az orosz Anton Arenszkij műveivel (november 28., nyolc óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.