mi a kotta?

Csókdossa szelíden

  • mi a kotta
  • 2021. november 24.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/47. hétre

„Zeng a liget a csalogány dalain: / Mélázza a völgyi tilinkót; / A bérci patak csókdossa szelíden / A rózsafüzért, a habokba leringót; / Langy szellet a bokrot, a méh a virágot: / »Hát mink én édenem üdve, világom, / Meg nem csókoljuk-e egymást? // Hát mink meg nem csókoljuk-e egymást? / Én? – és Te? meg Ő? – Háromszívű egység! / Szép hölgyem ölén nevető kicsinyem, / Óh kérlek! óh kérlek az égre, nevess még! / Lantom szerelemre felajzva remeg: / Hadd énekelem meg gyermekemet! – / – Szerelmi dalt a fiamhoz!«” Ezzel a két szakasszal indul Jókai Mór Holt költő szerelme című versezete, amely utóbb harci robajt, dobogó paripákat és eldobott özvegyi fátylat is említ – ejnye, vajon kire gondolhatott itt a szerző? A legfeljebb mérsékelten sikerült, ám annál szélsőségesebben kulisszahasogató költemény még a jelen ajánló sorokat pötyögő Jókai-mániás számára sem lenne ismerős, ha Liszt Ferenc nem komponált volna zongorakíséretet a szöveg mellé, megalkotva ezzel egy úgynevezett melodrámát. Ilyen, manapság ritkán megszólaltatott művek jutnak elénk a BMC-ben a Kamara-Kör minifesztiválján. Így először Radnóti Róza és Wunderlich József előadásában Tennyson Enoch Ardenje – és a hozzá szerzett Richard Strauss-i zongoraszólam hangzik majd fel (november 28., négy óra), azután következnek Liszt idevágó alkotásai Ránki Fülöp és a színművész Dino Benjamin jóvoltából (november 28., hat óra), hogy végül Dani Imre és Horváth Csenge zárja a minifesztivált Grieg, Schumann és az orosz Anton Arenszkij műveivel (november 28., nyolc óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.