Lemez

Debussy: Szonáták

  • - csk -
  • 2018. március 8.

Zene

Musicien français – francia zenész, így nevezte magát öntudatosan Claude Debussy (1862–1918). Részben tiltakozás volt ez a német zene, s ezen belül Wagner akkortájt (a 19–20. század fordulóján) tapasztalt hegemóniája ellen, részben egyszerű nacionalizmus, amely élete végén, az I. világháború idején fel is erősödött. Nemrég megjelent egy lemez, amely kései szonátáit tartalmazza egy fuvoladarabbal és egy korai trió­val, s amely arra enged következtetni, hogy ma is vannak „francia zenészek”, igaz, nem a nemzeti öntudat teszi őket azzá, hanem a feltűnően hasonló gondolkodásmód.
A CD-n ugyanis hat muzsikus szerepel öt különböző számban, öt különböző hangszer-összeállításban, tehát az egyes produkciókat más és más gárda jegyzi, a szellem mégis feltűnően azonos.

A művészcsapat a francia muzsikusok krémje: a hegedűs Renaud Capuçon és a brácsás Gérard Caussé a magyar közönség előtt is régóta jól ismert, de hallottuk már a remek fiatal csellistát, Edgar Moreau-t is a Müpa Rising Stars-sorozatában. És persze régóta megbecsült ismerősünk a francia-svájci fuvolás fenomén, Emmanuel Pahud. Hozzájuk két, mifelénk kevésbé számon tartott művész csatlakozik, a hárfás Marie-Pierre Langlamet és a zongorista Bertrand Chamayou – utóbbit, ha nem is élőben, lemezen mégis hallottuk, Ravel összes zongoraművének érzékeny tolmácsaként.

Mi a hasonló bennük? Az elegánsan magától értődő virtuozitás egyfelől, a produkciók beszédes frazeá­lása és szenvedéllyel teli tolmácsolása másfelől. A sok szín, a tempók lélegeztetése, az ideges vibrálás az előadásmódban. A mediterrán atmoszféra és az antikvitás hangulatának hiteles újrateremtése, fogékonyság a dekadencia egy nemes fajtája iránt. Csupa zenei „közös nevező”. Hiába: itt mindenki francia zenész.

Erato, 2017


Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.