Koncert

Donizetti: Boleyn Anna

Zene

Jóval azelőtt, hogy a Tudorok dinasztiája szexi tévésorozat témája lett, s persze mielőtt még VIII. Henrik magánélete Korda Sándort az angolnál is angolabb gentlemannek bizonyította, a nehéz életű brit királynék és királynők korszaka sokáig a bel canto operák kedves tárgyául szolgált.

Egy-egy magasból aláhanyatló és a vérpad felé elindított nagy női sors valósággal ideális operai alapanyag, már ha időről időre akad hozzá olyan szoprán, aki bírja hangszállal, stílusérzékkel és persze személyiséggel az ilyen valódi primadonnaszerepeket. Ha nem is az utolsó, de okvetlenül az egyik legnagyobb e komplex teherbírású énekesnők sorában a 67 esztendős Edita Gruberova, aki múlt kedden újra csodát tett a pódiumon: a koncertszerű körülmények közepette elénk állított egy királynőt - mi több, egy embert. Talán kevésbé könnyedén és többet támaszkodva legendás technikájára, mint amikor legutóbb Lucrezia Borgia vagy korábban Norma szerepét énekelte nálunk, ám így minden pillanatban éreztetve velünk egy női sors abszolút operaszínházi hitelét, ékítményes frázisokból kifeslő tragédiáját. Gruberova rég osztályok feletti játékos, így aztán nem könnyű mellé felzárkózni: ez most leginkább a Jane Seymourt, az operai seconda donnát éneklő Regina Richternek és a szerelmes apród virtuális nadrágszerepét adó Schöck Atalának sikerült. A beugró tenor, a vietnami származású Philippe Do hangját sajnos jelen állapotában akár fogolyvallatásra is alkalmazhatnák, míg a nagytermészetű zsarnok, VIII. Henrik király szerepében pódiumra lépő szlovák basszista, Jozef Benci hangja és pódiumlénye révén egyaránt kevésnek találtatott. Kisebb-nagyobb fogásokat a kassai zenekaron és a debreceni kóruson is lelhetnénk (a zenekaron a nagyobbakat, a kóruson a kisebbeket), azonban van, ami sokkal fontosabb ennél: újra lehetett egy közös esténk Edita Gruberovával és a bel cantóval.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 10.

alá

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.