DVD

Olasz meló

Dario Argento: Álmatlanul

  • - greff -
  • 2008. augusztus 28.

Zene

Manapság hírértékű, ha relatíve friss olasz hentesáru érkezik az üzletekbe. Most az jönne, hogy ez irányú gyakorlatuk miatt oldalba rúgjuk a hazai forgalmazókat, de valahogy képtelenek vagyunk rá - eléggé benne van a pakliban ugyanis, hogy nekik van igazuk. Az obskúrusabb zsánerek frontján ugyanis az a példátlan helyzet állt elő, hogy szemünket sokkal inkább érdemes az egyre fifikásabb(an kegyetlen) franciákon tartani, mint talján társaikon. Bezzeg a hatvanas- hetvenes években! Glóriás évei voltak azok az olasz B filmnek, a látóhatárt kitakarták a repkedő vércseppek és az önfeledten lobogó keblek (gyakran ugyanazon dolgozatban), még néhány eredeti műfajtorzításra is futotta. A legnagyszerűbb mind közül az olcsó krimik sárga fedőlapjáról elnevezett giallo volt. A hitchcocki thriller formai szempontból barokkos, buja hangulatú késelős horrorba fordítását Mario Bava végezte el a hatvanas évek végén - rajta kívül az alzsáner legjelentősebb alkotója kétségkívül Dario Argento volt. Argento ugyanakkor meglehetősen atipikus rendezője is volt a giallónak, hiszen egyszerre két lovat kívánt megülni: hatásos véroperáiban komoly modern művésznek is akarta mutatni magát, aminek legszebb példája a Profondo rosso (Mélyvörös) című zseniális svindli 1975-ből - abban ugyanis úgy hozza (immár nem először) a Nagyítást, hogy a főszerepet maga David Hemmings viszi.

Történeti futammal indítani nem különösebben szerencsés, ám nehezen tehettünk volna másként, s nem csupán a giallo távolról sem érthetetlen (láttak már önök akár egyet is a tékákban?) hazai ismeretlensége okán, hanem azért is, mert a 2001-es Álmatlanulban maga a jeles majsztró hánytorgatja fel a hőskort: önszeretettől csak úgy repedező műve leginkább a giallo nosztalgikus-önreflexív mementójaként fogható fel.

A fekete bőrkesztyűs (elengedhetetlen zsánertartozék) sorozatgyilkos visszatérését megéneklő szalagban van annyi erős ötlet, hogy kifejezetten sajnálhassuk a műegész haloványságát. Hátborzongató a kergetőzés a vonaton, szellemes a képen kívüli vérontás a színházban, s szolidan leleményes a következetes színhasználat. Kár, hogy egyébként minden olyan, mint a Max von Sydow alakította rendőrfelügyelő: vánszorgó, közömbös és öreges. S a harmincadik perc után már tényleg csak a főhősök nem tudják, hogy ki is itt a gyilkos. Különösebb tanulság nincs, a giallo is csak olyan, mint az összes többi bűnügyi zsáner: feszültségszegényen, szövevényes forgatókönyv és valóban eredeti ötletek nélkül felesleges felmelegíteni.

Forgalmazza a Cinetel

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.