dvd - TÖKÉLETES BÛNÖZÕK

  • - ts -
  • 2011. április 14.

Zene

Heti rendszerességgel jönnek a bankrablós filmek, így ha a szakágban tud valaki is bármi újat mondani, azt meg kell becsülni. E tényállapotban nyilván hosszan lengetjük a kalapunkat a mind ez idáig kevéssé ismert rendező, John Luessenhop filmje előtt, hisz' hősei úgy lépnek le a kirámolt pénzintézetből, mint a legnagyobbak: gyorsan és szellemesen.
Heti rendszerességgel jönnek a bankrablós filmek, így ha a szakágban tud valaki is bármi újat mondani, azt meg kell becsülni. E tényállapotban nyilván hosszan lengetjük a kalapunkat a mind ez idáig kevéssé ismert rendezõ, John Luessenhop filmje elõtt, hisz' hõsei úgy lépnek le a kirámolt pénzintézetbõl, mint a legnagyobbak: gyorsan és szellemesen. S ha lehet még ráerõsíteni egy ilyen poénra, nekik még arra is futja: ugyan nem rögtön az elején van, de nevezhetjük nyugodtan a film preambulumának is azt a jelenetet, melyben a hõsök vonalban egymás mellé sorakozva távolodnak az épp felrobbantott, az elõbb még menekülésre használt jármû lángjaitól: íme, kik vagyunk, és mit akarunk. Még egy keményfiús filmet, minden különösebb fakszni nélkül. S még ezután sem kizárólag a szokott masinéria zakatolásán kell csak szórakoznunk, noha az is megvan már az elsõ perctõl. Jut még egy ugyancsak ritkán látható, bravúrosan dinamikusra szerkesztett gyalogos üldözés is. Na, és akkor innen már tényleg mehet a szokásos menet - jól kiválogatott arcokkal, kik közül természetesen dicsõ múltja okán Idris Elbát kell kiemelnünk, de Matt Dillon is elég jól hozza a halmozottan nyavalyás zsarut.

Mindezen nyalánkságok mellett persze illetlenség lenne szóba hozni a forgatókönyv sajnos elég brutális egyeztetési hibáit, s az idõvel valamelyest kiszámíthatóvá váló hajsza egyes stációinak gyöngéit. Nem is tesszük. A Tökéletes bûnözõk ugyanis pont a megfelelõ mûdarab a szombat esti televíziós hülyeségek kiváltására. De azért a pizzarendelésrõl se feledkezzen el senki.

Forgalmazza az InterCom

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.