dvd - TÖKÉLETES BÛNÖZÕK

  • - ts -
  • 2011. április 14.

Zene

Heti rendszerességgel jönnek a bankrablós filmek, így ha a szakágban tud valaki is bármi újat mondani, azt meg kell becsülni. E tényállapotban nyilván hosszan lengetjük a kalapunkat a mind ez idáig kevéssé ismert rendező, John Luessenhop filmje előtt, hisz' hősei úgy lépnek le a kirámolt pénzintézetből, mint a legnagyobbak: gyorsan és szellemesen.
Heti rendszerességgel jönnek a bankrablós filmek, így ha a szakágban tud valaki is bármi újat mondani, azt meg kell becsülni. E tényállapotban nyilván hosszan lengetjük a kalapunkat a mind ez idáig kevéssé ismert rendezõ, John Luessenhop filmje elõtt, hisz' hõsei úgy lépnek le a kirámolt pénzintézetbõl, mint a legnagyobbak: gyorsan és szellemesen. S ha lehet még ráerõsíteni egy ilyen poénra, nekik még arra is futja: ugyan nem rögtön az elején van, de nevezhetjük nyugodtan a film preambulumának is azt a jelenetet, melyben a hõsök vonalban egymás mellé sorakozva távolodnak az épp felrobbantott, az elõbb még menekülésre használt jármû lángjaitól: íme, kik vagyunk, és mit akarunk. Még egy keményfiús filmet, minden különösebb fakszni nélkül. S még ezután sem kizárólag a szokott masinéria zakatolásán kell csak szórakoznunk, noha az is megvan már az elsõ perctõl. Jut még egy ugyancsak ritkán látható, bravúrosan dinamikusra szerkesztett gyalogos üldözés is. Na, és akkor innen már tényleg mehet a szokásos menet - jól kiválogatott arcokkal, kik közül természetesen dicsõ múltja okán Idris Elbát kell kiemelnünk, de Matt Dillon is elég jól hozza a halmozottan nyavalyás zsarut.

Mindezen nyalánkságok mellett persze illetlenség lenne szóba hozni a forgatókönyv sajnos elég brutális egyeztetési hibáit, s az idõvel valamelyest kiszámíthatóvá váló hajsza egyes stációinak gyöngéit. Nem is tesszük. A Tökéletes bûnözõk ugyanis pont a megfelelõ mûdarab a szombat esti televíziós hülyeségek kiváltására. De azért a pizzarendelésrõl se feledkezzen el senki.

Forgalmazza az InterCom

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.