DVD/Dokumentumfilm - Kísértethistória - Muszatics Péter: Kádár

  • - borz -
  • 2009. július 23.

Zene

"Talán régen hallottak engem" - kezdi a dokumentum-portréfilm címszereplője. S valóban: már húsz éve is elmúlt annak, hogy Kádár János röviddel a halála előtt elmondta hírhedt utolsó beszédét, és hivatalosan véget ért a nevével fémjelzett korszak. Történelmi léptékben persze nem sok ez a két évtized, ráadásul itt van ez a szélsőségesen megosztott politikai légkör, könnyen rávághatnánk, hogy most még se nem aktuális, se nem lehetséges összegezni egy ilyen ellentmondásos személyiség pályáját. Csakhogy nem Kádár figurája az ellentmondásos, legfeljebb a mi viszonyunk az előző rendszerhez.

"Talán régen hallottak engem" - kezdi a dokumentum-portréfilm címszereplője. S valóban: már húsz éve is elmúlt annak, hogy Kádár János röviddel a halála előtt elmondta hírhedt utolsó beszédét, és hivatalosan véget ért a nevével fémjelzett korszak. Történelmi léptékben persze nem sok ez a két évtized, ráadásul itt van ez a szélsőségesen megosztott politikai légkör, könnyen rávághatnánk, hogy most még se nem aktuális, se nem lehetséges összegezni egy ilyen ellentmondásos személyiség pályáját. Csakhogy nem Kádár figurája az ellentmondásos, legfeljebb a mi viszonyunk az előző rendszerhez. Személyiségképe viszonylag egyszerű, életében nincsenek titkok, az annak idején tudatosan terjesztett legendákat (a Rákosi börtönében elszenvedett rettenetes kínzásokról, letépett körmökről, az oroszok által kierőszakolt Nagy Imre-perről, a prágai tavaszért való harcos kiállásáról) már mind megcáfolták, az egy időben kétségkívül létezett nimbuszát - a nép s a haza üdvét néző, a hatalmat nem célnak, csak eszköznek tekintő puritán munkásember imázsát - pedig saját maga rombolta le, amikor testi és szellemi erőit veszítve sem vonult vissza időben, hanem ország-világ színe előtt épült le, egészen az utolsó beszéd szánalmas végjátékáig. 56-os pálfordulása részleteit illetően vannak még homályos pontok, de ez a lényegen nem változtat.

A Kádár ismeretterjesztő film. Fő szakértője, Pók Attila mellett a kort jól ismerő tudósok, a főhős életrajzírói (Huszár Tibor, Miszlivetz Ferenc, M. Kiss Sándor, Takács Ferenc, Valuch Tibor, Zinner Tibor) veszik sorra és kommentálják időrendben, a történelmi csomópontok köré szervezve az életpálya állomásait. A kakukktojás Berecz János, aki a pártfőtitkár közeli munkatársaként és feltétlen híveként, mintegy Kádárt képviselve van jelen, s ebben a minőségében egyedül őt illeti meg az anekdotázás joga. Ami másként fogalmazva annyit tesz, hogy Muszatics Péter rendezőnek és Buslig Eszter dramaturgnak hála, ezúttal megkímélnek bennünket a lepattogzott zománcú kislábasból fogyasztott krumplis tésztától és a hasonló színigaz történetektől - ezek egyike-másika meghallgatható a DVD-kiadás extra rovatában. A kimaradt jelenetek így nemcsak a néző esetleges adomaigényét elégítik ki, hanem rávilágítanak a filmkészítők módszertanára, amely egyaránt kerüli a nagyotmondást, a szenzációt, a közhelyeket és a jópofáskodást. (Nem fogják elhinni, de egyszer sem hangzik el a "gulyáskommunizmus" és a "legvidámabb barakk".) Beépülnek viszont a történeti kutatások legújabb eredményei, a tudományos objektivitáson belül helye van a kedvezőbb és a kritikusabb megítélésnek, és ami a legfőbb: a számos közismert tény és az egyszerű, jól átlátható szerkezet dacára a film se nem száraz, se nem unalmas. A korfestő archívok bevágása mellett szerencsés ötletnek bizonyult az utolsó beszéd részleteinek végigvezetése a filmen.

A Kádár ideális célközönsége a rendszerváltás utáni nemzedék, de bármely érdeklődő laikusnak javallott, kivált a változatos formákban (sajtó, játékfilm, tévéműsor, ünnepi beszéd) megjelenő apológiák, szidalmak és édesbús nosztalgiák helyett.

Forgalmazza a Pelagi Film

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.