mi a kotta?

Édes Emma, drága Dolly

  • mi a kotta
  • 2019. szeptember 8.

Zene

Néhány hete egy új életrajz megjelenése kapcsán lapunkban szó esett Alma Schindlerről, vagyis Alma Mahlerről, helyesebben Alma Mahler-Werfelről, aki mellesleg még Gropiusné is volt egy időben, s aki egyebekben is igazi celebmágnes gyanánt működött egész élete során. Korántsem ő volt azonban az egyetlen olyan asszony a múlt századfordulón és századelőn, akinek a szerelmi életében több zseniális alkotó váltotta egymást. Ilyen hölgy volt például a francia énekesnő, Emma Bardac is, aki bankár férjét csalva az 1890-es években Gabriel Fauréval folytatott hosszas viszonyt, a századforduló után pedig előbb Claude Debussy kedvese, majd második felesége lett: miután mindketten elváltak addigi házastársuktól, Debussy első felesége, Rosalie pedig nyílt színi öngyilkossági kísérlettel tette zajos társasági botránnyá az esetet.

A szép és sziporkázóan okos Emma két szerelme a francia zeneirodalom panteonjából a jövő héten kezdődő, immáron tizedik Kaposfest egyik koncertjén jut majd egymás mellé. A fesztivál szerda délelőtti programján ugyanis nemcsak Debussy fuvolára, hárfára és brácsára komponált szonátája hangzik fel, hanem Fauré elbájoló Pavane-ja is (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 14., tizenegy óra). Másnap pedig éppenséggel Fauré Dolly szvitjével indul majd a matinékoncert: az Alekszej Vologyin és Edith Peña által előadandó kétzongorás sorozatot Emma kisleányának első néhány születésnapjára és gyermeki életének egyéb ünnepi pillanataira szerezte a mama korosodó házibarátja, akit fotográfiánkon a saját kisfiát (egy későbbi kiváló biológusprofesszort) a térdén lovagoltatva láthatnak olvasóink (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 15., tizenegy óra). Persze tudjuk, a bizalmasan Dollynak becézett Régina-Hélène féltestvérének, a fájdalmasan rövid életű Claude-Emmának, azaz Chouchou-nak is jutott utóbb egy egészen hasonló, mind­azon­által jóval nevezetesebb sorozat: Debussy Gyermekkuckója.

A Baráti Kristóf és Várdai István közös művészeti irányítása alatt viruló dunántúli fesztivál egyebekben is valósággal ontani fogja a zenét, méghozzá nagyszerű muzsikusok, így többek között a zongorista Würtz Klára és Frankl Péter, vagy éppen a cimbalmos Lukács Miklós részvételének köszönhetően. Mi több, a somogyi megyeszékhelyre leutazva némi kis szerencsével akár még Kiss-B. Atillát is hallhatjuk majd, amint tenorján Augustin Lara méltán népszerű örök ráadásszámát, a Granadát énekli: Vivaldi, Mozart és Weiner Leó kamaraműveinek felhangzását követően a pódiumra lépve, a fesztivált hagyományosan olyannyira jellemző vegyes összeállítású műsorok nagyobb dicsőségére (Kaposvári református templom, augusztus 14., hét óra).

Végezetül ajánljunk egy fővárosi koncertet is, amelynek programján a fentebb már emlegetett Debussy egyetlen vonósnégyese is ott szerepel, Mozart – Haydnnak ajánlott – G-dúr kvartettje társaságában (Kiscelli Múzeum, augusztus 15., hét óra). A kastélykoncert négy fiatal kamaramuzsikusa G. Horváth László, Szabó Tamás, Fajd Gergő és Háry Péter – vagyis az egészen friss alapítású Quartetto Speranza lesz.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?