mi a kotta?

Édes Emma, drága Dolly

  • mi a kotta
  • 2019. szeptember 8.

Zene

Néhány hete egy új életrajz megjelenése kapcsán lapunkban szó esett Alma Schindlerről, vagyis Alma Mahlerről, helyesebben Alma Mahler-Werfelről, aki mellesleg még Gropiusné is volt egy időben, s aki egyebekben is igazi celebmágnes gyanánt működött egész élete során. Korántsem ő volt azonban az egyetlen olyan asszony a múlt századfordulón és századelőn, akinek a szerelmi életében több zseniális alkotó váltotta egymást. Ilyen hölgy volt például a francia énekesnő, Emma Bardac is, aki bankár férjét csalva az 1890-es években Gabriel Fauréval folytatott hosszas viszonyt, a századforduló után pedig előbb Claude Debussy kedvese, majd második felesége lett: miután mindketten elváltak addigi házastársuktól, Debussy első felesége, Rosalie pedig nyílt színi öngyilkossági kísérlettel tette zajos társasági botránnyá az esetet.

A szép és sziporkázóan okos Emma két szerelme a francia zeneirodalom panteonjából a jövő héten kezdődő, immáron tizedik Kaposfest egyik koncertjén jut majd egymás mellé. A fesztivál szerda délelőtti programján ugyanis nemcsak Debussy fuvolára, hárfára és brácsára komponált szonátája hangzik fel, hanem Fauré elbájoló Pavane-ja is (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 14., tizenegy óra). Másnap pedig éppenséggel Fauré Dolly szvitjével indul majd a matinékoncert: az Alekszej Vologyin és Edith Peña által előadandó kétzongorás sorozatot Emma kisleányának első néhány születésnapjára és gyermeki életének egyéb ünnepi pillanataira szerezte a mama korosodó házibarátja, akit fotográfiánkon a saját kisfiát (egy későbbi kiváló biológusprofesszort) a térdén lovagoltatva láthatnak olvasóink (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 15., tizenegy óra). Persze tudjuk, a bizalmasan Dollynak becézett Régina-Hélène féltestvérének, a fájdalmasan rövid életű Claude-Emmának, azaz Chouchou-nak is jutott utóbb egy egészen hasonló, mind­azon­által jóval nevezetesebb sorozat: Debussy Gyermekkuckója.

A Baráti Kristóf és Várdai István közös művészeti irányítása alatt viruló dunántúli fesztivál egyebekben is valósággal ontani fogja a zenét, méghozzá nagyszerű muzsikusok, így többek között a zongorista Würtz Klára és Frankl Péter, vagy éppen a cimbalmos Lukács Miklós részvételének köszönhetően. Mi több, a somogyi megyeszékhelyre leutazva némi kis szerencsével akár még Kiss-B. Atillát is hallhatjuk majd, amint tenorján Augustin Lara méltán népszerű örök ráadásszámát, a Granadát énekli: Vivaldi, Mozart és Weiner Leó kamaraműveinek felhangzását követően a pódiumra lépve, a fesztivált hagyományosan olyannyira jellemző vegyes összeállítású műsorok nagyobb dicsőségére (Kaposvári református templom, augusztus 14., hét óra).

Végezetül ajánljunk egy fővárosi koncertet is, amelynek programján a fentebb már emlegetett Debussy egyetlen vonósnégyese is ott szerepel, Mozart – Haydnnak ajánlott – G-dúr kvartettje társaságában (Kiscelli Múzeum, augusztus 15., hét óra). A kastélykoncert négy fiatal kamaramuzsikusa G. Horváth László, Szabó Tamás, Fajd Gergő és Háry Péter – vagyis az egészen friss alapítású Quartetto Speranza lesz.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.