Egy brit cyberkrimi - Richard Morgan: Valós halál (könyv)

  • Papp László Tamás
  • 2006. december 21.

Zene

A szerzőnek az albioni végekről sikerült olyan cyberpunkot kanyarítania, amelynek van követhető cselekménye. Ez pedig a műfajt ismerve önmagában is főhajtással díjazandó.

A szerzőnek az albioni végekről sikerült olyan cyberpunkot kanyarítania, amelynek van követhető cselekménye. Ez pedig a műfajt ismerve önmagában is főhajtással díjazandó. A sci-fi irodalom fenti ösvényét létrehozó gibsoni Neurománc-univerzum stílusjegyeivel bíró regények szálai többnyire átláthatatlanul kuszák.

Az Altered Carbon magyar kiadásával próbálkozóknak nem kell ilyesmitől félniük. Az SF-krimisorozat nyitó részét méltán illethetjük az "emberarcú cyberpunk" jelzős szerkezettel. A krimiírás hagyományos szabályaival ötvözött, a XXV. századi Földön játszódó posztmodern agymenés lényegét az itthoni cím az eredeti angolnál is jobban kifejezi. A távoli jövőben az elmúlás mint olyan de facto megszűnt. Minden ember fejébe implantátumot szerelnek, rámentve az illető komplett tudatát. Ha a test külső behatástól megrongálódik, rögvest újat klónoznak, belenyomva az eltárolt személyiséget. Kizárólag akkor jön el a felülírható hattyúdalt kiszorító valós halál, ha a mentális hordozóeszköz is tönkremegy. Ám az igazán gazdagok ezt sem kockáztatják meg, lélekként is emlegetett humán szoftverjükről lemezre kiírt biztonsági kópiát csináltatnak, amit rendszeresen frissítenek. Így tesz a matuzsálemi kort elérő nábob, Laurens Bancroft is. Egy nap mégis a szétégetett porhüvelyére bukkannak luxuslakosztályában. A körülmények öngyilkosságra utalnak. Pedig miért tenne bárki ilyet, ha tudja, úgyis hiába, a csúcstechnológia azonnal visszazárja a létbe. És ki törne feleslegesen olyasvalaki életére, akinek számtalan, páncélteremben őrzött másolata van?

A rejtély kibogozása a rovott múltú, az univerzum érdes részének számító Harlan Világáról elszármazott, magyar gyökereket is felmutató veterán, Takeshi Kovacs feladata. Nem épp saját jószántából vállalja a megbízást: csak úgy szabadulhat a tudatát fogva tartó digitális börtönből, ha rááll a dologra. És innentől nincs visszaút, Morgan könyörületet nem ismerve diktál belénk egy testnedvek, nikotin, alkohol, kocsonyás létfenntartó gél és cseppfolyós, biomorf orgiadrogok vegyítéséből mixelt koktélt, amelyen olívabogyó helyett mindenütt figyelő, rovarszerű elektronikus szemek lebegnek, és a gőze is hallucinogén. Betűi átszippantanak egy olyan, végtelenített jelenbe, ahol a földi örökkévalóság lehetőségétől még dermesztőbb lesz a halálfélelem. Summázva tehát: egy próbát megér.

Fordította: Totth Benedek, Agave Könyvek, 2006, 464 oldal, 2680 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.