Koncert

Egyesült erővel

A Swans az A38-on

  • - minek -
  • 2014. november 23.

Zene

Már a felvezetés is erős: Pharmakon (civilben Margaret Chardier néven kellemes szöszke jelenség) vagy fél órát bolyong tébolyult boszorkaként a nézőtéren, fenyegetően kántál, s közben a hömpölygő, sötét elektronikus massza felkészít a rá következő órákra is.

A feszültséget tovább fokozó perkusszív témákkal szinte észrevétlenül csúszunk bele a mostani Swans-turné nyitószámába, a Frankie M című, egyre vadabbul örvénylő kompozícióba. Pokoli hangosan és tisztán szólnak, sokan szokás szerint csak füldugóban bírják az ígéretükhöz híven jó hosszú (vagy két és fél órás), nekivadult hangorgiát – nekik nemhiába verték a fejükbe: csak akkor jó ez, ha fáj.

De lehetetlen elmenekülni a mind jobban felhevülő koncertteremből: a zene hipnotizál, és nem enged – a Swans megint jó, sőt talán még jobb, mint valaha (pedig már harmadszor járnak nálunk!). Rendre meghökkennek, akik pusztán az aktuális albumuk (például az idei remek To Be Kind) alapján próbálnak felkészülni koncertjeikre: az ott már-már dalszerű formát öntő számokat szinte csak kiindulási alapnak tekintik, s mintegy ezekből bontják ki egyszerre kötött és improvizatív zenei monstrumaikat. Ezek persze jól felismerhetően táplálkoznak a nemes rockhagyományból: a sodró lüktetés az önfeledt cincálásba forduló dekonstrukció közben is megmarad. Néha szinte kabarékuplé-szerű motívumokat végtelenítenek, máskor bluesos témák kerülnek a darálóba (lásd a Just A Little Boyt), de ha kell, ennél is lecsupaszítottabb, magjára bontott, önmagukban is gyötrően repetítív töredékekből összerakott darabok jönnek, mint az Apostate vagy a Bring the Sunból kicsomagolt, de máshogy befejezett záró szám. Ehhez jön a zenekar mint önmagában is értelmezendő látványelem: szinte egy fülledt déli slasher teljes szereplőgárdája – a beszédes nevű, fúvós és ütős hangszerek terén egyaránt otthonos Thor Harris, a kíméletlen dobos, Phil Puleo, a már ősz szakállú gitáros, Norman Westberg, a rendíthetetlen basszer, Chris Pravdica, no meg a transzban kántáló, nekivadultan gitározó és az egész ceremóniát levezénylő Michael Gira. S a végére hagytuk a hangzást alapvetően meghatározó lap steel gitáros Christoph Hahnt, aki (hiszen az úr a pokolban is az) a legdurvább őrlés közepén is előhúzza a farzsebből a fésűt, hogy végre hátranyalhassa rakoncátlan üstökét.

A38 Hajó, október 15.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.