Lemez

Rossz regény

Flying Lotus: You’re Dead!

  • Lang Ádám
  • 2014. november 23.

Zene

Steven Ellison munkáit keresztül-kasul átfűzik az életrajzi elemek.

A korabeli brit postdubstep-zenékkel is rokonságot mutató, filmzenés atmoszférájú, kísérleti hiphopszámokat tartalmazó első két Flying Lotus-lemezt rögtön a születési éve után (1983), illetve a szülővárosáról (Los Angeles) nevezte el. Pályája eddigi csúcsművén, a mesterének tekintett

J Dilla-féle hiphop lehetőségeit a dzsesszes hagyományokon át a végtelenbe nyitó Cosmogrammán pedig megszólal nagynénje, Alice Coltrane régi hárfája is. FlyLo egyedül ennél a lemeznél jutott el egy olyasféle eklektikáig, ami folyamatos újdonságaival végig fenntartotta a figyelmet, s így, ha prizmaszerűen is, de koherens egésszé tudott válni. Az álmok világát kutató, dzsesszes-triphopos Until The Quiet Comes viszont újra olyan lett aztán, mint egy szerkesztő nélkül kiadott könyv, amelyben az érdekes ötletek nem állnak össze igazán.

Ötödik albuma, a You’re Dead! a halál utáni világról kíván szólni. Aligha véletlenül, emberünk ugyanis az utóbbi években veszítette el többek között mentorát, J Dillát, Alice Coltrane-t és az előző lemezén zongorázó Austin Peraltát is. A lemez első hat percében érkező négy instrumentális dzsessztéma, köztük a Herbie Hancockkal felvett Tesla azt mutatja, hogy FlyLót továbbra is inkább a technikai flikflakkok érdeklik, semmint a dalstruktúrák. A You’re Dead! ugyanis végső soron annak az útnak a végén lévő zsákutca, amire az Until The Quiet Comes-szal rálépett. A lemezen létrejön ugyanis egy őrült dzsessz-rock-hiphop-elektronika fúzió igazi ívek és súlypontok nélkül, ami így a halálról csak annyit mond, hogy olyan, mint egy végtelen, csak részleteiben lenyűgöző, morbid pszichedelikus trip.

A lemez legjobb pillanatai a Kendrick Lamarral zseniálisat tekerő Never Catch Me dzessz-rap slágere, a Snoop Doggal közös, viccesen billegő Dead Man’s Tetris és a Coronus, The Terminator emelkedett pszichedelikus balladája. Mindhárom kerek, jól kidolgozott szám, így a művész lassan be is láthatná, hogy a Cosmogramma féktelen burjánzása megismételhetetlen, s az ötletek dobálása helyett elkezdhetne végre – akár egy igazi zenei rendező támogatásával – valódi dal- és lemezstruktúrákban gondolkodni. Mert egy jó regény nem csupán sok lebilincselő mikrosztori és néhány érdekes szereplő összessége.

Warp, 2014

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.