Lemez

Rossz regény

Flying Lotus: You’re Dead!

  • Lang Ádám
  • 2014. november 23.

Zene

Steven Ellison munkáit keresztül-kasul átfűzik az életrajzi elemek.

A korabeli brit postdubstep-zenékkel is rokonságot mutató, filmzenés atmoszférájú, kísérleti hiphopszámokat tartalmazó első két Flying Lotus-lemezt rögtön a születési éve után (1983), illetve a szülővárosáról (Los Angeles) nevezte el. Pályája eddigi csúcsművén, a mesterének tekintett

J Dilla-féle hiphop lehetőségeit a dzsesszes hagyományokon át a végtelenbe nyitó Cosmogrammán pedig megszólal nagynénje, Alice Coltrane régi hárfája is. FlyLo egyedül ennél a lemeznél jutott el egy olyasféle eklektikáig, ami folyamatos újdonságaival végig fenntartotta a figyelmet, s így, ha prizmaszerűen is, de koherens egésszé tudott válni. Az álmok világát kutató, dzsesszes-triphopos Until The Quiet Comes viszont újra olyan lett aztán, mint egy szerkesztő nélkül kiadott könyv, amelyben az érdekes ötletek nem állnak össze igazán.

Ötödik albuma, a You’re Dead! a halál utáni világról kíván szólni. Aligha véletlenül, emberünk ugyanis az utóbbi években veszítette el többek között mentorát, J Dillát, Alice Coltrane-t és az előző lemezén zongorázó Austin Peraltát is. A lemez első hat percében érkező négy instrumentális dzsessztéma, köztük a Herbie Hancockkal felvett Tesla azt mutatja, hogy FlyLót továbbra is inkább a technikai flikflakkok érdeklik, semmint a dalstruktúrák. A You’re Dead! ugyanis végső soron annak az útnak a végén lévő zsákutca, amire az Until The Quiet Comes-szal rálépett. A lemezen létrejön ugyanis egy őrült dzsessz-rock-hiphop-elektronika fúzió igazi ívek és súlypontok nélkül, ami így a halálról csak annyit mond, hogy olyan, mint egy végtelen, csak részleteiben lenyűgöző, morbid pszichedelikus trip.

A lemez legjobb pillanatai a Kendrick Lamarral zseniálisat tekerő Never Catch Me dzessz-rap slágere, a Snoop Doggal közös, viccesen billegő Dead Man’s Tetris és a Coronus, The Terminator emelkedett pszichedelikus balladája. Mindhárom kerek, jól kidolgozott szám, így a művész lassan be is láthatná, hogy a Cosmogramma féktelen burjánzása megismételhetetlen, s az ötletek dobálása helyett elkezdhetne végre – akár egy igazi zenei rendező támogatásával – valódi dal- és lemezstruktúrákban gondolkodni. Mert egy jó regény nem csupán sok lebilincselő mikrosztori és néhány érdekes szereplő összessége.

Warp, 2014

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.