Elhunyt Kaszás Péter, több Zámbó Jimmy-dal szerzője

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. január 10.

Zene

Az alkotó, aki a Bukott diákot és az Egyszer megjavulok ént írta, életének 78. évében, szerdán hajnalban ment el.

 

Kaszás Péter 1946-ban Szeghalomban született. Zenészi pályáját fiatalon kezdte, a hetvenes években fellépett Németországban, Svájcban és Bulgáriában is. Hazatérése után megalapította a KP Zenei Stúdiót, ahol hangszereléssel és hangfelvétel-készítéssel foglalkozott.

A szakmában Kaszás Péter Sr.-ként ismert zenész számos hangszeren játszott, köztük dobon, hegedűn, gitáron és zongorán, és több zenei stílusban mozgott otthonosan. Az Artisjus több mint 560 szerzeményét tartja nyilván, jellemzően érzelmes, lírikus dal- és szövegvilággal.

 
Kaszás Péter dalszerző, producer
 

 

Ő írta Zámbó Jimmy legnagyobb slágereit: ezek közé tartozott a Bukott diák, a Szeress úgy is, ha rossz vagyok, a Mit akarsz a boldogságtól, a Bye-bye lány! és az Egyszer megjavulok én. Dalt szerzett Korda Györgynek, Aradszky Lászlónak, Komár Lászlónak, Kovács Katinak, Oszter Sándornak, Peter Srámeknek, Balázs Palinak és számos más ismert előadónak is.

Kaszás Péter Sr. munkásságát több díjjal is elismerték, megkapta a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét és a Huszka Jenő-díjat. Több albuma arany, gyémánt, illetve platina státuszt ért el. Fia, Kaszás Péter Jr. is zenei pályára lépett, dzsesszdobosként Fonogram-díjat kapott.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.