mi a kotta?

Megszokások maszkabálja

  • mi a kotta
  • 2024. január 10.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2024/1-2. hétre

„E hó 27-én lesz a hegedű és zongora művészképző zenekari hangversenye. Linz Márta fogja Beethoven versenymű̋vét s Pollermann Aranka Sibelius Frenkinek ajá́nlt concertjét előadni. A műsort majd beküldöm neked. Légy szíves azt átadni Sibeliusnak; talán érdekli őt, hogy itt a zeneakadémiában bemutatjuk érdekes művét. Érdekes nagyon – főképpen ritmikailag; de van benne melegség is, főképpen a 2-ik tételben.” Így írt levélben Hubay Jenő, a Zeneakadémia világot járt, rangidős professzora a fiatalabb hegedűvirtuóz, Vecsey Ferenc édesapjának 1914-ben. Az, hogy a Sibelius-hegedűverseny megtalálta méltó helyét a repertoárban, részben Vecseynek köszönhető, aki 1909-ben, még kiskamaszként sikerrel adta elő Berlinben, s később, a húszas években dicsőséges turnét teljesített vele az Egyesült Államokban is. „Hogy Vecseynek egészen egyéni hegedűhangja van, erre nem kell külön rámutatni. Úgy tűnik, rendelkezik Heifetz összes eszményi jellemvonásával – és még ennél sokkal többel is: játéka megindítóbb, emberibb” – írta róla egy lap Minneapolisban.

A d-moll hegedűverseny is szerepel a Budapesti Fesztiválzenekar koncertműsorán, amelynek szólistája a dél-koreai származású német hegedűművész, Clara-Jumi Kang lesz. A karmester, Lahav Shani nem új vendég a zenekar élén, ezúttal a 96 éves izraeli zeneszerző, Cvi Avni megindító Imádság című darabját és Rachmaninov Szimfonikus táncait is vezényli (Müpa, január 12. és 13., háromnegyed nyolc; január 14., fél négy).

Közben ismét látható az Otello Stefano Poda rendezésében, aki puritán formák közé, fekete-fehér színpadra applikálta a shakes­peare-i történetet. A Verdi-mű főszerepeit Walter Fraccaro, Alexandru Agache és Létay-Kiss Gabriella éneklik (Operaház, január 12., hat óra; január 14. és 18., hét óra). A megszokások rabjai pedig ki ne hagyják Orlovszkij herceg maszkabálját, azaz a Denevért, amelyet a ház újdonsült első karmestere, Rajna Martin dirigál (Operaház, január 13., hét óra; január 15., de. tizenegy óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.