mi a kotta?

Megszokások maszkabálja

  • mi a kotta
  • 2024. január 10.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2024/1-2. hétre

„E hó 27-én lesz a hegedű és zongora művészképző zenekari hangversenye. Linz Márta fogja Beethoven versenymű̋vét s Pollermann Aranka Sibelius Frenkinek ajá́nlt concertjét előadni. A műsort majd beküldöm neked. Légy szíves azt átadni Sibeliusnak; talán érdekli őt, hogy itt a zeneakadémiában bemutatjuk érdekes művét. Érdekes nagyon – főképpen ritmikailag; de van benne melegség is, főképpen a 2-ik tételben.” Így írt levélben Hubay Jenő, a Zeneakadémia világot járt, rangidős professzora a fiatalabb hegedűvirtuóz, Vecsey Ferenc édesapjának 1914-ben. Az, hogy a Sibelius-hegedűverseny megtalálta méltó helyét a repertoárban, részben Vecseynek köszönhető, aki 1909-ben, még kiskamaszként sikerrel adta elő Berlinben, s később, a húszas években dicsőséges turnét teljesített vele az Egyesült Államokban is. „Hogy Vecseynek egészen egyéni hegedűhangja van, erre nem kell külön rámutatni. Úgy tűnik, rendelkezik Heifetz összes eszményi jellemvonásával – és még ennél sokkal többel is: játéka megindítóbb, emberibb” – írta róla egy lap Minneapolisban.

A d-moll hegedűverseny is szerepel a Budapesti Fesztiválzenekar koncertműsorán, amelynek szólistája a dél-koreai származású német hegedűművész, Clara-Jumi Kang lesz. A karmester, Lahav Shani nem új vendég a zenekar élén, ezúttal a 96 éves izraeli zeneszerző, Cvi Avni megindító Imádság című darabját és Rachmaninov Szimfonikus táncait is vezényli (Müpa, január 12. és 13., háromnegyed nyolc; január 14., fél négy).

Közben ismét látható az Otello Stefano Poda rendezésében, aki puritán formák közé, fekete-fehér színpadra applikálta a shakes­peare-i történetet. A Verdi-mű főszerepeit Walter Fraccaro, Alexandru Agache és Létay-Kiss Gabriella éneklik (Operaház, január 12., hat óra; január 14. és 18., hét óra). A megszokások rabjai pedig ki ne hagyják Orlovszkij herceg maszkabálját, azaz a Denevért, amelyet a ház újdonsült első karmestere, Rajna Martin dirigál (Operaház, január 13., hét óra; január 15., de. tizenegy óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.