Lemez

Elő a gitárt!

Nabihah Iqbal: Weighing of the Heart

  • - minek -
  • 2018. február 18.

Zene

A pakisztáni bevándorlók gyermekeként Londonban született művésznő a ritka polihisztorok egyike: emberi jogi aktivista, keresett dj, kiállítások számára szerez zenét, live actjeivel neves múzeumokban (Tate Britain, Tate Modern) lép fel, feketeöves karatés, hamarosan Cambridge-ben doktorál etnomuzikológiából, ám az igazán sokoldalú előadók védjegye az, hogy alkalmanként mennyire tudnak elrugaszkodni saját komfortzónájuktól.

Nos, a korábban Throwing Shade néven agyas, rafinált elektronikus tánczenéket készítő Iqbal ebből a szempontból is nagyot dobott, hiszen egy gitáralapú, ráadásul éneklős albumot készített. Voltaképpen nem is ez a „felállás” a különös, hiszen Iqbal korábbi lemezein (például a Ninja Tune kiadónál publikált remek House of Silk EP-n) is hallható a hangja, és a dj-pályafutása előtti élő fellépé­sein előkerült a gitár is, ám az már valódi meglepetés, hogy honnan szedi az inspirációit. Úgy tűnik, a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójának posztpunk klasszikusaitól a kora kilencvenes évek dreampop/shoegaze előadóiig sokan hatottak rá, sőt a Siouxsie–Cocteau Twins–Lush vonalon jó eséllyel megtaláljuk az ő helyét is a popzenei koordinátarendszerben. Iqbal számára a zenei gyökerekhez való visszatalálás egyben saját hangjának felfedezése is, ebben a folyamatban már az is gesztusértékű, ahogy lecserélte korábbi művésznevét a brit-ázsiai származására emlékeztető eredetire, amelynek kiejtése egykor oly sok gondot okozott a tanárainak. Legalább ennyire kulcsfontosságú, hogy minden hangszert egymaga szólaltat meg: a gitáron kívül játszik billentyűs hangszereken, néha basszusgitáron, de ő programozta a pilinckázó dobgépes ritmusokat is a dalai alá, úgyhogy ebben is hű maradt a hús-vér dobosaiktól gyorsan megszabaduló zenei előképeihez. Gitárjátéka finom részletekben gazdag, hol napfényesen szárnyaló, hol kedélyesen csilingelő, vagy éppen rafináltan torzított. Énekhangja gyakran effektezett, látszólagos törékenysége mögött érezhetően kellő erőt hordoz, tónusa tökéletesen olvad a jól kifundált zenei kulisszába. Iqbal ügyes dalszerző, pontosan annyit terhel a zenei szerkezetekre, amennyit azok még éppen kibírnak. A befogadót maradéktalanul beszippantó új albuma hangulatok és melódiák sokszínű gyűjteménye, ahol jól megfér a Saw U Twice melankóliája, a Zone 1 to 6000 nagyvárosi neurózisa vagy az In Visions álomzenéje. Ám az utolsó, rövid számban ismét előtör Throwing Shade-énje: az Untitled Friday hamisítatlan, a nemes chicagói hagyomány bűvöletében készült house-alapú tánczene.

Ninja Tune/Neon Music, 2017

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.