Lemez

Emerson String Quartet - Mendelssohn-művek

  • - csont -
  • 2012. április 27.

Zene

Beethoven halála után (1827) nemcsak a szimfónia, de a vonósnégyes műfaja is problematikus lett. "Hogyan lehet szimfóniát írni Beethoven után?" - Brahms kérdése az egész klasszikus zene alapjait érintette.

Mendelssohn - Beethoven rajongója, Goethe kedvence - szinte harmatos kézzel fogott a vonósnégyes gondjaihoz: a két kvartettre szerzett Octet 1825-ben, azaz a szerző 26 éves korában készült, és ott lebeg benne a Szentivánéji álom kísérőzenéjének összes koboldszerű csodája; hallgassuk a Scherzo tételt! Huszárvágás: mivel itt voltaképpen egy imaginárius nagyzenekarról van szó, a vonósnégyes műfaji gondja ad acta kerül. Nem így a későbbi darabokban. Közülük csak az egyik klasszikus vonósnégyes (f-moll, op. 80); a többi vegyes műfajú: egy Capriccio, egy Fúga (ugyancsak Beethoven jegyében: a téma félreismerhetetlenül a mester op. 131-es cisz-moll kvartettjének rokona), egy Téma variációkkal. Remek karakterdarab mindegyik. De a nagy zene az f-moll kvartett: nyomasztó muzsika a halál árnyékában. Egyrészt imádott húga, a keletkezési évben (1847) meghalt Fanny emlékének szól; másrészt ott van benne az ugyanebben az évben bekövetkező saját halálának sejtelme. Már az első tételben felcsap a kétségbeesett gesztikulálás, a fájdalom szinte az elviselhetetlenségig fokozódik, a felső regiszterben őrjöngő első hegedű alatt sűrű sötétség örvénylik, hogy aztán a harmadik tétel depressziós békéje után még dermesztőbben szóljon a nyüszítés: ja, meg kell halni.

Az amerikai Emerson String Quartet hatalmas lendülettel, izzó szenvedéllyel muzsikál, technikailag a lehető legmagasabb szinten.

Universal/Deutsche Grammophon, 2012


Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.