Lemez

Emerson String Quartet - Mendelssohn-művek

  • - csont -
  • 2012. április 27.

Zene

Beethoven halála után (1827) nemcsak a szimfónia, de a vonósnégyes műfaja is problematikus lett. "Hogyan lehet szimfóniát írni Beethoven után?" - Brahms kérdése az egész klasszikus zene alapjait érintette.

Mendelssohn - Beethoven rajongója, Goethe kedvence - szinte harmatos kézzel fogott a vonósnégyes gondjaihoz: a két kvartettre szerzett Octet 1825-ben, azaz a szerző 26 éves korában készült, és ott lebeg benne a Szentivánéji álom kísérőzenéjének összes koboldszerű csodája; hallgassuk a Scherzo tételt! Huszárvágás: mivel itt voltaképpen egy imaginárius nagyzenekarról van szó, a vonósnégyes műfaji gondja ad acta kerül. Nem így a későbbi darabokban. Közülük csak az egyik klasszikus vonósnégyes (f-moll, op. 80); a többi vegyes műfajú: egy Capriccio, egy Fúga (ugyancsak Beethoven jegyében: a téma félreismerhetetlenül a mester op. 131-es cisz-moll kvartettjének rokona), egy Téma variációkkal. Remek karakterdarab mindegyik. De a nagy zene az f-moll kvartett: nyomasztó muzsika a halál árnyékában. Egyrészt imádott húga, a keletkezési évben (1847) meghalt Fanny emlékének szól; másrészt ott van benne az ugyanebben az évben bekövetkező saját halálának sejtelme. Már az első tételben felcsap a kétségbeesett gesztikulálás, a fájdalom szinte az elviselhetetlenségig fokozódik, a felső regiszterben őrjöngő első hegedű alatt sűrű sötétség örvénylik, hogy aztán a harmadik tétel depressziós békéje után még dermesztőbben szóljon a nyüszítés: ja, meg kell halni.

Az amerikai Emerson String Quartet hatalmas lendülettel, izzó szenvedéllyel muzsikál, technikailag a lehető legmagasabb szinten.

Universal/Deutsche Grammophon, 2012


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.