Lemez

Emmanuel Pahud: Solo

  • - csk -
  • 2018. július 21.

Zene

Korunk legsikeresebb fuvolása, Emmanuel Pahud eddig is nagyszerű hanglemezeket készített. Felvette Bach szonátáit, Revolution címmel a francia forradalom korából származó versenyművek között válogatott, antológiát készített Nagy Frigyes udvarának zenéjéből, fúvós­ötösével, a Les Vents Français-zel Beethoven-darabokat adott elő, majd a mannheimi gyökerű sinfonia concertante műfajterületén kalandozva Danzi, Mozart, Devienne és Pleyel alkotásaiban mélyedt el. Közös vonása e lemezeknek, hogy mindegyik mögött ott a világos koncepció: az egységesítő alapelv, amely lehetővé teszi, hogy a zene ne csak élvezetet kínáljon, de el is gondolkoztasson. A legizgalmasabb a legutóbbi dupla CD. A barokk fuvolairodalom egyik nagy korpusza Georg Philipp Telemann Tizenkét fantáziája, amely ahhoz képest, hogy telivér mestermű és fény­űző enciklopédiája az izgalmasabbnál izgalmasabb kompozíciós ötleteknek, kevés figyelmet kelt. Pahud most eljátssza mind a tizenkét tételt, megfejelve a negyedszázaddal idősebb Marin Marais nagyívű Folies d’Espagne-feldolgozásával. Ez önmagában is figyelemre méltó cselekedet (kivált az előadói szuggesztivitásnak és a hangszeres tökéletességnek azon a fokán, amely Pahud játékát jellemzi), a fuvolás fenomén azonban nem elégszik meg ennyivel. A barokk tételek közé kontrasztanyagként 20. századi szólódarabokat ékel: Karg-Elert, Nielsen, Honegger, Varèse, Berio, Takemicu, Pärt, Widmann, és mások műveit – mindennek eredményeképpen a lemez a régi és az új folyamatos párbeszédével szembesít. Korok vitája egy zseniális előadó közvetítésével: lenyűgöző!

Warner Classics, 2018

 



Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.