rés a présen

„Én itthon vagyok”

  • rés a présen
  • 2022. január 5.

Zene

Saïd Tichiti zenész, színész

rés a présen: A Budapesti Anarchista Színház (BASz) és a Gödör koprodukciójában most mutattad be A nyolcadik vezér című magyar nyelvű stand-up műsorodat. Leginkább zenészként ismerünk, de ugye nem ez volt az első prózai szereped?

Saïd Tichiti: A Városi Színház és a Zsidó Színház együttműködésében 15 évvel ezelőtt ugyanezen a színpadon mutattuk be a Gecy című (Madách Imre Az ember tragédiája c. művének valamiféle pornófilm-paródia verziója – a szerk.) előadást, amelyben én játszottam Ádámot. Azt is ifj. Sebő Feri rendezte, most is őt kértem fel, hogy segítsen színpadra állítani az önálló műsoromat. Egyébként, amikor 1999-ben Magyarországra jöttem, a Szkénében szerepeltem Barrie Keeffe A városban című műve alapján készült előadásban, amelyet Balatoni Mónika rendezett. Végzettségem szerint színész vagyok, de inkább zenésznek tartom magam, és zenészként voltak jobb lehetőségeim Magyarországon is, a nyelvi akadályok miatt.

rap: A stand-up műfajban kifejezetten különleges, hogy akcentussal beszéled a magyart.

ST: Lehet ez valami új szín a magyar humorban, ahogy a Chalaban nevű zenekarommal új színt hoztunk húsz éve itt a világzenei palettára. Angliában és Franciaországban a stand-up előadásokban is jelen van az etnohumor, de nem ennek a megteremtése volt a szándékom, hanem, hogy megmutassam, mennyire szerves része vagyok a magyar társadalomnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.