Lemez

Erdő szélén

Žagar: Woods, Spirits & Sorcery

  • - minek -
  • 2019. június 23.

Zene

Ráérősen, de alapos munkával készülnek Zságer Balázs és aktuális zenésztársai, vagyis a Žagar kollektíva lemezei.

Legutóbbi „rendes” stúdióalbumuk, a Light Leaks 2013-ban jelent meg, azóta inkább alkalmazott zenével jelentkezett az e téren is igen aktív társulat, így jött ki 2015-ben Az éjszakám a nappalod című magyar filmhez írt soundtrack. A hosszú hiátus előnye, hogy sokkal több idő jut kidolgozni egy új, az addigiaktól alaposan eltérő zenei világot, koncepciót, ami jelen esetben zömmel jóleső meglepetést okoz a befogadónak. Persze volt időnk felkészülni, az irányváltást sejteni engedték a fokozatos tagcserék (legutóbb Ligeti György gitáros-énekes távozott tavaly), melyek nyomán a zenekar gyakorlatilag trió formációra apadt (a billentyűs-zeneszerző-énekes Zságeren kívül Zságer-Varga Ákos basszusgitáros és Lázár Tibor dobos számít beltagnak). Ezúttal azonban fontos szerephez jutnak olyan vendégzenészek, akik sokszor (pláne Žagarék praxisában) egészen egzotikus hangzásokat szólaltatnak meg. Hallható itt djembe és darbuka nevezetű ütőhangszer, ney (perzsa fafúvós), balafon (afrikai xilofon) vagy éppen szitár, amin – az Anata Wa Wata­shi című, merészen eklektikus számban – az indiai zenében igencsak járatos Tóth Szabolcs játszik remek futamokat. Mindez egyáltalán nem válik el a zene szövetétől, hanem harmonikusan belesimul.

A Woods, Spirits & Sorcery pont azt hozza, amit ígér: némi spiritualitással feltöltött, sok tekintetben organikus, más vonatkozásokban meg éppen hogy vonzóan szintetikus, az érzékekre ható tribál-elektronikus zenei varázslatot, ami az album nagyobb részén működik is. Már a látszólag lassan kibontakozó Lost Tribes című nyitószámban is finoman fonódnak össze a billentyűs és az egzotikus húros hangszerek melódiái, valamint Carmen Estevez énekesnő erősen effektezett hangja, hogy három és fél perc után végül beinduljon egy törzsi ritmusokra optimalizált, veretős elektronikus tánczene az erre az alkalomra való effektekkel szétküldve. Mindvégig az album erőssége marad, hogy nem tudhatjuk, hova fut ki egy-egy magában is kecsegtető felütés, a zenei váltások folyamatos izgalomban tartanak. Fatima Gozlan neyjátéka, a bugyborgó elektronika és a hangsúlyos dobok adják a tört ütemű, középlassú Ghost Orchid gerincét, a dubos-akusztikus gitáros Mushrooms Are Singing direkt pszichedéliáját pedig a balafon és Barabás Lőrinc trombitajátéka oldja fel. Még egy szinte zavarba ejtően ütemtelen, üdítően kísérleti/ambient darabot is bevállalnak (Forest Fairy), elvégre a sebesség nem minden, az átmeneti pihenőt pedig bőségesen kompenzálják a gyorsabb sodrású, egyenesen táncra hívó momentumok.

Théque Records, 2019

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.