Lemez

Gautier Capuçon: Schumann

  • - csk -
  • 2019. június 23.

Zene

Az 1981-ben született francia csellista hangszerének ünnepelt sztárja. Olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Abbado és Boulez, s az utóbbi években számos lemeze jelent meg a csellórepertoár legfontosabb opusaival. Most Schumann műveiből állított össze egy CD-re valót: az album kínálatában szerepel a Csellóverseny (a-moll, op. 129), az Öt darab népi dallamokra (op. 102), az Adagio és Allegro (op. 70), az op. 73-as és az op. 88-as Phantasiestücke-sorozat. Nem minden darab készült eredetileg is csellóra, de ahol nem ez a javasolt hangszer (mint a klarinétra komponált op. 73 vagy a kürtre fogalmazott op. 70 esetében), ott Schumann az alternatívák között említi a csellón való megszólaltatás lehetőségét.

A partnerek nagyon rangosak: az Európai Kamarazenekar az idős Bernard Haitink vezényletével, a zongorás kamaradarabokban Mar­tha Argerich, akinek luganói fesztiváljain Gautier Capuçon éveken át visszatérő vendég volt, az op. 88-as Fantáziadarabokban Renaud Capuçon. Az előadásokat perfekt kidolgozás és magas fokú professzionalizmus jellemzi: Haitink bölcsen irányít, a kamarazenekar nagy biztonsággal kísér, Argerich hozza rendkívüli formátumát, és Renaud Capuçon is nemzetközi klasszishoz illő színvonalon hegedül. Gautier Capuçon hangja gazdag és sokszínű, virtuozitása természetes, vonója alatt a karakterizálás megjeleníti Schumann zenéjének vonzón szélsőséges hangulathullámzását. Nekünk, magyaroknak azonban a lemezt hallgatva óhatatlanul eszünkbe jut: Perényi Miklós és Várdai István tartalmasabb egyéniség, jelentősebb művész Gautier Capuçonnál.

Warner Classics, 2019

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.