mi a kotta?

Esküvők tiltva és törölve

  • mi a kotta
  • 2016. május 21.

Zene

„A könyvecskének, amelyet a mai napon kezdek el… nagyon bensőséges jelentősége van, naplója lesz mindannak, ami bennünket mint házaspárt közösen érint; vágyaink, reményeink legyenek ide feljegyezve; a kérések könyve is legyen, azoké, amelyeket egymáshoz intézünk, s amelyekre nem elegendőek a szavak; de a közvetítés és a kiengesztelődés könyve is legyen, ha félreértés támadna közöttünk; röviden: legyen igaz jó barátunk, akire mindent rábízhatunk, aki számára szívünk nyitva áll…” 1840 szeptemberében, Clara Wieckkel kötött házasságának napján ezekkel a szavakkal kezdett új naplójába Robert Schumann, miután a szerelmesek végül bírósági úton kerülték meg Clara apjának makacs, sőt ádáz ellenállását. A Clara kezéért folytatott küzdelem idején írta, illetve írta újra Schumann azokat a zongoraműveit, az Arabeszket és a nagyszabású C-dúr fantáziát, melyek Grigorij Szokolov idei budapesti hangversenyének első részét alkotják majd (Nemzeti Hangversenyterem, április 25., fél nyolc). A kiismerhetetlen és megunhatatlan orosz zongoraművész Schumann után ezúttal Chopin-darabokat fog játszani, s persze a tőle megszokott tekintélyes mennyiségű ráadásszámra is okkal számíthatunk.

De amíg ennek a koncertnek a várva várt estéje elérkezik, még leperegnek a Budapesti Tavaszi Fesztivál legutolsó napjai, változatlanul jól megtömött programmal. Pénteken például egynemű Mozart-műsorral érkezik az ezen a téren jószerint legilletékesebb formáció: a Salzburgi Mozarteum Zenekara, mely együttes két szimfónia között két hegedűversenyt kínál számunkra, méghozzá a nagyszerű Baráti Kristóf szólójával (Zeneakadémia, április 22., fél nyolc). Hasonlóan homogén, ámde Liszt-programot játszik másnap ugyanitt a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara: a mester saját, soha be nem következő esküvőjére szánt Ünnepi hangok, aztán a Haláltánc, végül az Esztergomi mise fog majd megszólalni, Ménesi Gergely vezénylete alatt (Zeneakadémia, április 23., fél nyolc).

„Cantiones profanae cantoribus et choris cantandae comitantibus instrumentis atque imaginibus magicis”, azaz világi dalok szólóénekesekre és kórusokra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel – ekképp határozta meg Carl Orff leghíresebb kompozíciója, a Carmina burana műfaját, mely mű a megírása óta eltelt nyolcvan esztendő alatt szüntelenül csak növeli a népszerűségét, dacolva megannyi szakmabeli ellenszenvével. Ez a szerzemény szerepel a fesztivál utolsó estéjének programján is, méghozzá a 2014-es tavaszi koncertsorozat nagy felfedezettje, az ütőszseni Martin Grubinger (képünkön) visszatérésével (Nemzeti Hangversenyterem, április 24., fél nyolc). Az osztrák karmester és kóruskarnagy, Heinz Ferlesch által vezényelendő koncerten Grubinger és a Percussive Planet Ensemble lesz a főszereplő, s a Carmina Burana mellett egy egészen kortárs mű, a zongorista-zeneszerző Fazil Say által két esztendeje Edgar Allan Poe versére komponált The Bells, vagyis A harangok is az ütők és verők alá kerül majd ezen a fesztiválzáró hangversenyen.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.