Ez is a mienk - Antal Nimród: Az elhagyott szoba (film)

  • - ts -
  • 2007. augusztus 9.

Zene

Ha azt mondom, hogy ebből tizenkettő egy tucat, esetleg azt, hogy bemegyek a videotékába és van kétpolcnyi ilyen film - leszólom a dolgot, pedig nem áll különösebben szándékomban. Ugyanakkor nem elkerülhető valamennyire kijelölni a játékteret, ahol mozgunk.

Ha azt mondom, hogy ebből tizenkettő egy tucat, esetleg azt, hogy bemegyek a videotékába és van kétpolcnyi ilyen film - leszólom a dolgot, pedig nem áll különösebben szándékomban. Ugyanakkor nem elkerülhető valamenynyire kijelölni a játékteret, ahol mozgunk. A videokölcsönzők mondott tárlóiban persze akadnak jobb (bár azt csak a koneszőrök tudnák megmondani, melyik vagy hova valósi baltás, szalagfűrészes, dugóhúzós bestia a tuti nyerő, mert az én kedvencem a Véres kés 2, ilyen film meg lehet, hogy nincs is, bár csodálkoznék) és rosszabb dolgozatok - utóbbiak lajstromba vételéhez meg nyilván nem kellene szakértőt kihívnunk. Végül mindegy is, a Vacancyt ugyanis olyas természetű honi várakozás előzte meg tapasztalataink szerint, amelyeknek csak másodlagos fontosságú, hogy most akkor az opus lenyomja-e A fejszés visszatért vagy sem. Ne szépítsük, honfiúi gerjedelmeink a Kontroll rendezőjének hollywoodi antréjára irányultak, s ezek kábé úgy foglalhatók össze, hogy vajon mennyire sikerülhet egy európai kultúrájú fiatal szakembernek kitágítania az adott műfaj határait, vagyis Antalnak mennyi Kontrollt sikerült belecsempésznie a tucathorrorba. Nyilván már a feltevés is hamis, de elnézhető, hisz annyira szerettük, annyira magunkénak éreztük a Kontrollt. Már az "európai kultúrájú" is sántíthat éppenséggel, bár valószínűleg nem lenne szégyellnivaló - csak nem sokat számít az adott esetben. De mik is lehetnének azok az értékek, amiket a Kontrollból kéne csempészni Az elhagyott szobába? A lendület, a humor, az empátia? Miért ne lehetne minden ilyesmi alapjáraton is elvárható egy ijesztgetős mozitól is? Akkor felejtsük el a Kontrollt? Ugyan nem fog menni, de arra a szűk másfél órára simán belefér, míg ez a film tart (az efféle filmekben én azt speciel kifejezetten bírom, hogy nem húzzák órákon át).

Van tehát egy elhidegült házaspárunk, s a szemünk láttára teszik meg azt az elengedhetetlen lépést, ami a belépő minden horrorhoz: letérnek a sztrádáról - a többi már megy magától. Az autó köhögni kezd, de van kéznél egy motel: kis híján tiszta Bates (a Hitchcock-idézgetés mára ugyancsak szigorúan elvárt elem). Már itt visszatérhetünk az elején elvetett, önterepen végzendő összehasonlítgatásokhoz: a magam részéről e műnemben utoljára A motel című felszólalásra emlékszem a magyar nagyüzemi moziforgalmazásból, na, azt példul úgy veri a Vacancy, mint a huszonegyet.

A motel tök üres, van szabad szoba, lepusztult ugyan fenemód, de van benne tévé és video, meg néhány kazetta is, ígéretes tartalmakkal, melyek a korábbi vendégek közepesen változatos módokon véghezvitt lemészárlásának állítanak emléket. Kezdődhet tehát a kergetőzés. Ha akarjuk, s ha nem tettünk le előítéleteinkről, akkor íme egy elidegenítő gesztus: a gyilkolászások egy jelentősebb hányada filmen kívül, a videókon látható, azokat voltaképpen a szereplők készítették, a film épp csak használja. Mondhatnánk még ilyeneket, hagy' örüljenek a Kontroll-rajongók. Meg hogy így mennyire tágul az eredendően szűk tér, a motelszoba. Csakhogy Az elhagyott szoba éppen akkor a legerősebb, amikor a legszűkebb térben jár, a szálló alatt fúrt ürgelyukszerű járatban való menekülés egyszerre dinamikus és klausztrofób, igen jól állnak az ilyenek egy horrornak. Persze van egy-két olyan részlet is, amit még a tucatvérengzésekben is illik cikinek érezni, az egyiket elmondom, a másik sajnos a végén van. Tehát, amikor a férj a nagy bajok észlelése után, nyakig a szószban közli kedves feleségével, hogy ő azért mégis szeretiÉ - hát azt tényleg nem kellett volna.

Összegezve: három kretén határozottan gyilkos szándékokkal kerget két szerencsétlent nem túl hosszasan, s amit a filmtudomány mai állása szerint mindebből ki lehet hozni, azt Antal Nimród többé-kevésbé kihozta. Most tehát kinn van. Nyilván megtette volna más is, de így mi már azt is elmondhatjuk, hogy van virtigli és reményteli hollywoodi B-mozistánk.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.