Korai sötétedés - Interpol: Our Love To Admire (lemez)

  • H. M.
  • 2007. augusztus 9.

Zene

Négy New York-i, fekete öltönyös, kifogástalan megjelenésű titkos ügynök erősen borult zenei atmoszférával és a nyolcvanas évek megszólalását a jelenbe átültető hangzással - ők azok, akik mintaszerű nyomozásuk során a legmarkánsabban nyúltak hozzá a Joy Division örökségéhez.

Négy New York-i, fekete öltönyös, kifogástalan megjelenésű titkos ügynök erősen borult zenei atmoszférával és a nyolcvanas évek megszólalását a jelenbe átültető hangzással - ők azok, akik mintaszerű nyomozásuk során a legmarkánsabban nyúltak hozzá a Joy Division örökségéhez. Az Interpol olyan zene, amely (az egyértelmű előképen túl) olyan hatástengelyek között mozog bátran - a kortárs indie-posztpunk meg new-new wave szcéna zenekaraitól tökéletesen elrugaszkodva - mint a Gang Of Four, a Television, a Smiths vagy az Echo and The Bunnymen. Ugyanakkor a közelmúlt zenekarainak hatása is kimutatható a zenekar lakmuszpapírján: a Radioheadé, az REM-é vagy nyomokban a korai U2-é. Művészi a hozzáállás, művészi a hangszerelés, de az egész korántsem művi: csupa háromperces popdal, amelyeknek legfőbb alkotóelemei a töredezett ritmusok, a sajátos dob-basszus összjáték és a lefelé pengetett, visszhangeffektekkel sötétített gitárok. S éppen annyira kibukottak, hogy magukkal ragadóan szépek legyenek.

2002-es bemutatkozásuk a mai napig emlékezetes - a Turn On The Bright Lights a maga sajátos, kifogástalan felépítésű és hangzású dalaival (NYC, Hands Away, PDA) az év egyik legfontosabb lemeze volt, aztán a 2004-es Antics már nemcsak az év, hanem a kétezres évek egyik legfontosabb kordokumentuma, számos év végi, összegző toplista első helyezettje - nehéz is dalt kiemelni róla (Slow Hands, Narc, Not Even Jail - ha mégis muszáj). Ezzel a két lemezzel az Interpol fel is frissítette a kissé beposhadt posztpunk/new wave színteret, hatása máris erősen érezhező több izgalmas és invenciózus fiatal zenekar munkásságában (lásd Editors, Walkmen).

Most, a harmadik nekirugaszkodásnál is csak annyi panaszunk lehet, hogy Paul Banks és zenekara nem ugorja meg az Antics szintjét - ám az annyira zseniális volt, hogy talán nem is nagyon lehet überelni. De nem is kell: jól megleszünk ezekkel a dalokkal is most egy darabig. A belassult Rest My Chemistry, a pattogós ritmusú, védjegyszerű The Heinrich Maneuver, a kiborult All Fired Up és a lebilincselően szép zárószám, a The Lighthouse után bizonyossá válik: ha majd újra jönnek a korai sötétedéssel kísért, hűvös, ősz végi esték, lesz mit hallgatni aláfestő zeneként.

Capitol/EMI, 2007

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.