mi a kotta?

Faggatózó negédeskedés

  • mi a kotta
  • 2022. január 12.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/2. hétre

„E kedves s minden tekintetben vonzó újdonság tele színház előtt adatván, nálunk is köztetszést aratott, s hihetőleg sokáig fenntartandja magát a játékrenden. Különösen élvezetdússá tevé azt jeles primadonnánk, Schodelné (Mari), ki a címszerepben annyi kellemet, kacérságot, faggatózó negédeskedést, lágyságot és pajkosságot fejtett ki, minőt a tragikai Múzsa fölkentjétöl alig váránk, s így kétszeres érdeket gerjeszte. Számos helyei zajosan tapsoltattak meg, több számokat ismételnie kelle. Joób úr (Toni), Szerdahelyi (Sulpicio) dicséretesen viselék magokat. A karok és zenekar derék Erkelünk igazgatása alatt, mint mindig, jelesen működtek.” Így számolt be 1844 januárjában Az ezred lánya magyarországi bemutatójáról a Regélő – Pesti Divatlap, és a hazai operatörténet második nagy dívájáról más lapok is csupa jót írtak, habár az idővel némi rosszalló csodálkozást váltott ki a sajtó képviselőiből, hogy a közönség „a dalművésznő dobolását és nem éneklését ismételteti”. Merthogy Donizetti vígoperájának címszerepében, a Mari(e)-t, a markotányos kisasszonyt megformáló szopránnak ilyesmihez is értenie kell. Pénteken Szemere Zita debütál ebben a derűs szerepben, míg a magas C-k valóságos sorozatát kikövetelő Toni(o) szólama Boncsér Gergelynek jut Polgár Csaba rendezésében (Erkel Színház, január 14., hét óra).

Ezen az estén mindazonáltal más csábító és persze zenei érdekű program is akad a városban. Jelesül a Zeneakadémián, ahol a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Vásáry Tamás folytatja közös Brahms-sorozatát, ezúttal a 2. szimfóniával, valamint az a-moll kettősverseny megszólaltatásával, utóbbiban Pusker Júliának és Kokas Dórának jut a főszerep (január 14., fél nyolc). Brahmstól visszafelé és péntektől a hétforduló felé lépve egyet már kínálkozik is a következő mellőzhetetlen ajánlat: a Fesztiválzenekar Schumann-programjának három alkalma (Nemzeti Hangversenyterem, január 16., fél négy; 17. és 18., háromnegyed nyolc). A karmester itt a 83. születésnapjához közelítő Marek Janowski lesz, a műsor középső számában, vagyis az a-moll zongoraversenyben pedig a svájci Francesco Piemontesi játssza majd a magánszólamot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.