mi a kotta?

Faggatózó negédeskedés

  • mi a kotta
  • 2022. január 12.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/2. hétre

„E kedves s minden tekintetben vonzó újdonság tele színház előtt adatván, nálunk is köztetszést aratott, s hihetőleg sokáig fenntartandja magát a játékrenden. Különösen élvezetdússá tevé azt jeles primadonnánk, Schodelné (Mari), ki a címszerepben annyi kellemet, kacérságot, faggatózó negédeskedést, lágyságot és pajkosságot fejtett ki, minőt a tragikai Múzsa fölkentjétöl alig váránk, s így kétszeres érdeket gerjeszte. Számos helyei zajosan tapsoltattak meg, több számokat ismételnie kelle. Joób úr (Toni), Szerdahelyi (Sulpicio) dicséretesen viselék magokat. A karok és zenekar derék Erkelünk igazgatása alatt, mint mindig, jelesen működtek.” Így számolt be 1844 januárjában Az ezred lánya magyarországi bemutatójáról a Regélő – Pesti Divatlap, és a hazai operatörténet második nagy dívájáról más lapok is csupa jót írtak, habár az idővel némi rosszalló csodálkozást váltott ki a sajtó képviselőiből, hogy a közönség „a dalművésznő dobolását és nem éneklését ismételteti”. Merthogy Donizetti vígoperájának címszerepében, a Mari(e)-t, a markotányos kisasszonyt megformáló szopránnak ilyesmihez is értenie kell. Pénteken Szemere Zita debütál ebben a derűs szerepben, míg a magas C-k valóságos sorozatát kikövetelő Toni(o) szólama Boncsér Gergelynek jut Polgár Csaba rendezésében (Erkel Színház, január 14., hét óra).

Ezen az estén mindazonáltal más csábító és persze zenei érdekű program is akad a városban. Jelesül a Zeneakadémián, ahol a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Vásáry Tamás folytatja közös Brahms-sorozatát, ezúttal a 2. szimfóniával, valamint az a-moll kettősverseny megszólaltatásával, utóbbiban Pusker Júliának és Kokas Dórának jut a főszerep (január 14., fél nyolc). Brahmstól visszafelé és péntektől a hétforduló felé lépve egyet már kínálkozik is a következő mellőzhetetlen ajánlat: a Fesztiválzenekar Schumann-programjának három alkalma (Nemzeti Hangversenyterem, január 16., fél négy; 17. és 18., háromnegyed nyolc). A karmester itt a 83. születésnapjához közelítő Marek Janowski lesz, a műsor középső számában, vagyis az a-moll zongoraversenyben pedig a svájci Francesco Piemontesi játssza majd a magánszólamot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.