mi a kotta?

Faggatózó negédeskedés

  • mi a kotta
  • 2022. január 12.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/2. hétre

„E kedves s minden tekintetben vonzó újdonság tele színház előtt adatván, nálunk is köztetszést aratott, s hihetőleg sokáig fenntartandja magát a játékrenden. Különösen élvezetdússá tevé azt jeles primadonnánk, Schodelné (Mari), ki a címszerepben annyi kellemet, kacérságot, faggatózó negédeskedést, lágyságot és pajkosságot fejtett ki, minőt a tragikai Múzsa fölkentjétöl alig váránk, s így kétszeres érdeket gerjeszte. Számos helyei zajosan tapsoltattak meg, több számokat ismételnie kelle. Joób úr (Toni), Szerdahelyi (Sulpicio) dicséretesen viselék magokat. A karok és zenekar derék Erkelünk igazgatása alatt, mint mindig, jelesen működtek.” Így számolt be 1844 januárjában Az ezred lánya magyarországi bemutatójáról a Regélő – Pesti Divatlap, és a hazai operatörténet második nagy dívájáról más lapok is csupa jót írtak, habár az idővel némi rosszalló csodálkozást váltott ki a sajtó képviselőiből, hogy a közönség „a dalművésznő dobolását és nem éneklését ismételteti”. Merthogy Donizetti vígoperájának címszerepében, a Mari(e)-t, a markotányos kisasszonyt megformáló szopránnak ilyesmihez is értenie kell. Pénteken Szemere Zita debütál ebben a derűs szerepben, míg a magas C-k valóságos sorozatát kikövetelő Toni(o) szólama Boncsér Gergelynek jut Polgár Csaba rendezésében (Erkel Színház, január 14., hét óra).

Ezen az estén mindazonáltal más csábító és persze zenei érdekű program is akad a városban. Jelesül a Zeneakadémián, ahol a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Vásáry Tamás folytatja közös Brahms-sorozatát, ezúttal a 2. szimfóniával, valamint az a-moll kettősverseny megszólaltatásával, utóbbiban Pusker Júliának és Kokas Dórának jut a főszerep (január 14., fél nyolc). Brahmstól visszafelé és péntektől a hétforduló felé lépve egyet már kínálkozik is a következő mellőzhetetlen ajánlat: a Fesztiválzenekar Schumann-programjának három alkalma (Nemzeti Hangversenyterem, január 16., fél négy; 17. és 18., háromnegyed nyolc). A karmester itt a 83. születésnapjához közelítő Marek Janowski lesz, a műsor középső számában, vagyis az a-moll zongoraversenyben pedig a svájci Francesco Piemontesi játssza majd a magánszólamot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.