Lemez

Fatima Al Qadiri: Asiatisch

  • Velkei Zoltán
  • 2014. június 8.

Zene

A kilencvenes évek egyik nagy zenei hullámában elektronikus zenészek modernizálták a világzenét; korunkéban pedig világzenészek ültetik át hagyományaikat elektronikus zenére.

Nem kell sokáig túrni a Google-t, hogy megtaláljuk a kor nagyságait: a szíriai Omar Souleyman vagy a dél-afrikai Nozinja saját mozgalmat indított el, és a sort még nagyon sokáig lehetne folytatni.

A szenegáli születésű, Kuvaitban nevelkedett, jelenleg New Yorkban élő Fatima Al Qadiri az elektronikus zene egyik feltörekvő konceptuális művésze. Zenéjének érdekessége abban rejlik, hogy őt már az a nyugati szórakoztatóipari utópia inspirálta, ami húsz évvel ezelőtt rászakadt a Közel-Keletre, így mindig is az elektronikus zenére tekintett kiindulópontként. Első albuma képzelt utazás Kínába: autentikus ütősök, csengők, gongok és fúvós hangminták ismétlődnek a brit modern basszusképletek ritmikáira a lemezen, amit stílusilag a grime egyik keleties alirányzata, a sinogrime tart egyben (ennek lényege, hogy a producerek a futurisztikus Ázsiát próbálják megzenésíteni, némi cyberpunkos hangulatot teremtve). A végeredmény a nyugati popkultúra és a keleti hagyományok találkozását örökíti meg, és tele van kiemelkedő pontokkal. A Wudang igazi badass grime, a Hainan Island egzotikus és egyben organikus techno, a Shanghai Freeway pedig csengő- és harangorgia, lézeres szintikkel a háttérben. De mind közül a legizgalmasabb talán mégis a Dragon Tattoo, ami robotikus r&b-s ritmusának és vokáljának köszönhetően egyenesen a jövőbe repíti Kínát.

Hyperdub, 2014

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.