DVD

Gounod: Faust

  • - káté -
  • 2014. június 8.

Zene

Gounod Faust című operája behízelgő dallamokkal, hatásosan és látványosan, helyenként kifejezetten bombasztikusan népszerűsíti Goethe világdrámájának első részét. Amilyen nehéz olvasmány a költőóriás, olyan könnyű élvezet a francia zeneszerző.

A zenés színház szempontjából kifejezetten magasztalásra érdemes mestermunka romantikus szerelmi története a pokolból indul, és a végén szó szerint a mennyekbe emel. A tudományban csalódott, az ördögi praktika segítségével megfiatalodott címszereplő szűzi szerelmet akar, de csábítóvá és megrontóvá válik, s míg Margit a bűntől megváltva fölmagasztosul, ő tettéért elkárhozik. A Metropolitan Opera 2011/12-es szezonjában a musicalrendező Des McAnuff modern társadalmi keretbe ágyazza a sztorit. Nála Faust mint atomfizikus a második világháború végén, a hirosimai bomba árnyékában készül lelkiismereti öngyilkosságra, és visszaálmodja magát a múltba, amelyben az újrakezdett történet az első világháborúba induló katonákkal végződik. Az ébredés keserű: minden kezdődik elölről.

A történet újrahasznosítása inkább érdekes, mint magvas, ám frivolitása alig idegen a csillogó zenétől, amelyet a sztárkarmester Yannick-Nézet Séguin pazar színekkel tolmácsol a Met virtuóz zenekarával. Az előadás mozgalmas és látványos, ráadásul nagyképes videó-animációjával egy Broadway-musicalhez közelít, de az énekesek jóvoltából príma operai minőség is. A címszereplő a jóvágású, elegáns és hőstenor jellegű Jonas Kaufmann, aki könnyedén tornássza fel magát a szerep és a hanglétra legmagasabb fokára. A mennyei lajtorjára égi zengzet és megváltó dicsfény által övezve gyalog lépdel föl a Margitot alakító, finom alkatú és hangú Marina Poplavszkaja. René Pape kifejezetten emberi Mephisto, egy doppingszerepbe bújt csendestárs ördög, aki hagyja megtörténni a dolgokat, épp csak besegít a vészhelyzetekben. Vokális rezonőr, aki sétapálcájával kifelé mutat: voila, így működik a világ.

Decca, 2 DVD, Universal

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.