A zenés színház szempontjából kifejezetten magasztalásra érdemes mestermunka romantikus szerelmi története a pokolból indul, és a végén szó szerint a mennyekbe emel. A tudományban csalódott, az ördögi praktika segítségével megfiatalodott címszereplő szűzi szerelmet akar, de csábítóvá és megrontóvá válik, s míg Margit a bűntől megváltva fölmagasztosul, ő tettéért elkárhozik. A Metropolitan Opera 2011/12-es szezonjában a musicalrendező Des McAnuff modern társadalmi keretbe ágyazza a sztorit. Nála Faust mint atomfizikus a második világháború végén, a hirosimai bomba árnyékában készül lelkiismereti öngyilkosságra, és visszaálmodja magát a múltba, amelyben az újrakezdett történet az első világháborúba induló katonákkal végződik. Az ébredés keserű: minden kezdődik elölről.
A történet újrahasznosítása inkább érdekes, mint magvas, ám frivolitása alig idegen a csillogó zenétől, amelyet a sztárkarmester Yannick-Nézet Séguin pazar színekkel tolmácsol a Met virtuóz zenekarával. Az előadás mozgalmas és látványos, ráadásul nagyképes videó-animációjával egy Broadway-musicalhez közelít, de az énekesek jóvoltából príma operai minőség is. A címszereplő a jóvágású, elegáns és hőstenor jellegű Jonas Kaufmann, aki könnyedén tornássza fel magát a szerep és a hanglétra legmagasabb fokára. A mennyei lajtorjára égi zengzet és megváltó dicsfény által övezve gyalog lépdel föl a Margitot alakító, finom alkatú és hangú Marina Poplavszkaja. René Pape kifejezetten emberi Mephisto, egy doppingszerepbe bújt csendestárs ördög, aki hagyja megtörténni a dolgokat, épp csak besegít a vészhelyzetekben. Vokális rezonőr, aki sétapálcájával kifelé mutat: voila, így működik a világ.
Decca, 2 DVD, Universal
