mi a kotta?

Felsül a végzet

  • mi a kotta
  • 2025. április 9.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/15. hétre

Volt idő, amikor a zeneszerzők hittek „a kilencedik szimfónia átkában”: ha valaki már megírta, jobb, ha a végrendeletét is elkészíti mellé. Beethoven csak belekezdett a tizedikbe, Bruckner már belehalt a kilencedikbe, Mahler pedig annyira rettegett a végzetes számtól, hogy inkább nem is merte szimfóniának nevezni a darabját – ettől persze ugyanúgy meghalt. Olyan darabokat írtak mind, mint egy halálcsók: nagyszabású, méltóságteljes műveket, amelyekben benne van minden, amit az ember az életéről és a világról mondani képes. Aztán jött Sosztakovics, és tojt az egész mítoszra. Az ő IX. szimfóniája nemhogy nem magasztos, de – pardon! – egyenesen röhejes. Az első tételben mintha a fagott reggeli kávé nélkül próbálna beindítani egy Trabantot. A beígért himnusz helyett cirkuszi menet indul, krumpliorrú bohócokkal. Mintha azt mondaná, őt nem érdeklik a babonák – írt is összesen tizenöt szimfóniát.

A Concerto Budapest hangversenyén Sosztakovics IX. szimfóniája is elhangzik, a világszerte ünnepelt rjazanyi születésű orosz zongorista, Dina Ivanova pedig a komponista II. zongoraversenyét adja elő. Muszorgszkij egyik dalciklusában azért a halállal is találkozunk: a hideglelős füzért Sebestyén Miklós tolmácsolja, az együttest Keller András vezényli (Zeneakadémia, április 11., fél nyolc).

Máskülönben nem leszünk híján komoly műveknek: az Anima Musicae Kamarazenekar például Beethoven C-dúr szimfóniáját játssza, előtte pedig Arvo Pärt letaglózó Tabula Rasáját. Baráti Kristóf és Kelemen Barnabás Gustav Holst ritkán hallható kéthegedűs versenyével kápráztat el (Zeneakadémia, április 12., fél nyolc). Azok, akik figyelemmel kísérik a nemzetközi zenei élet új felfedezéseit, a fiatal María Dueñas fellépését várják tűkön ülve. A spanyol művésznő – akivel múlt héten interjút is közöltünk – Lalo Spanyol szimfóniájával érkezett a Budapesti Fesztiválzenekarhoz, a világhírű kolumbiai dirigens, Andrés Orozco-Estrada pedig Berlioz ópiummámoros Fantasztikus szimfóniáját is elvezényli (Müpa, április 14., 15., 17., háromnegyed nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?