mi a kotta?

Felsül a végzet

  • mi a kotta
  • 2025. április 9.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/15. hétre

Volt idő, amikor a zeneszerzők hittek „a kilencedik szimfónia átkában”: ha valaki már megírta, jobb, ha a végrendeletét is elkészíti mellé. Beethoven csak belekezdett a tizedikbe, Bruckner már belehalt a kilencedikbe, Mahler pedig annyira rettegett a végzetes számtól, hogy inkább nem is merte szimfóniának nevezni a darabját – ettől persze ugyanúgy meghalt. Olyan darabokat írtak mind, mint egy halálcsók: nagyszabású, méltóságteljes műveket, amelyekben benne van minden, amit az ember az életéről és a világról mondani képes. Aztán jött Sosztakovics, és tojt az egész mítoszra. Az ő IX. szimfóniája nemhogy nem magasztos, de – pardon! – egyenesen röhejes. Az első tételben mintha a fagott reggeli kávé nélkül próbálna beindítani egy Trabantot. A beígért himnusz helyett cirkuszi menet indul, krumpliorrú bohócokkal. Mintha azt mondaná, őt nem érdeklik a babonák – írt is összesen tizenöt szimfóniát.

A Concerto Budapest hangversenyén Sosztakovics IX. szimfóniája is elhangzik, a világszerte ünnepelt rjazanyi születésű orosz zongorista, Dina Ivanova pedig a komponista II. zongoraversenyét adja elő. Muszorgszkij egyik dalciklusában azért a halállal is találkozunk: a hideglelős füzért Sebestyén Miklós tolmácsolja, az együttest Keller András vezényli (Zeneakadémia, április 11., fél nyolc).

Máskülönben nem leszünk híján komoly műveknek: az Anima Musicae Kamarazenekar például Beethoven C-dúr szimfóniáját játssza, előtte pedig Arvo Pärt letaglózó Tabula Rasáját. Baráti Kristóf és Kelemen Barnabás Gustav Holst ritkán hallható kéthegedűs versenyével kápráztat el (Zeneakadémia, április 12., fél nyolc). Azok, akik figyelemmel kísérik a nemzetközi zenei élet új felfedezéseit, a fiatal María Dueñas fellépését várják tűkön ülve. A spanyol művésznő – akivel múlt héten interjút is közöltünk – Lalo Spanyol szimfóniájával érkezett a Budapesti Fesztiválzenekarhoz, a világhírű kolumbiai dirigens, Andrés Orozco-Estrada pedig Berlioz ópiummámoros Fantasztikus szimfóniáját is elvezényli (Müpa, április 14., 15., 17., háromnegyed nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.