Cserhalmi György nemrég Dés-Bereményi-slágerek értő tolmácsolójaként lépett színpadra, s íme, énekhangja Makk Károly új filmjében is főszerephez jut, a sírva vigadós regiszterben hallhatunk tőle több nótát, egyet rögtön a film elején, csak hogy tudjuk, hova érkeztünk. Hová-hová, természetesen a korrupciótól barázdált, zsíros magyar tájba, a komák, sógorok, atyafiak és egyéb minden hájjal megkent rokonok földjére, ahol a frissen hivatalba lépő polgármester nem titkolt vágya, hogy két nóta közt "kötelet rakjon a rohadt korrupt banda nyakába." Hát ilyen ember a polgármester; egy mulatós magyar úr, aki bicskával nyesi a jó magyar szalonnát, lepofozza a korrupt nyikhajokat, megveszekedett sportember lévén pedig egy repülőt tart a nappaliban, azt bütyköli üres óráiban. Aki pedig a repülőket szereti, rossz ember nem lehet, bezzeg a többiek, azok legfeljebb az épülő repülőtér körüli mutyiból szeretnék kivenni a részüket. A szálak bizony messzire vezetnek, egészen a magyar mozgókép megkérdőjelezhetetlen mesteréig, Makk Károlyig, akinek hívó szavára mindenki eljött, aki csak számít, még Törőcsik Marit is kitették a napra (egy napernyőt tartó sofőr kíséretében), hogy egy hatalmas BMW mellett úgy ossza az alvilági tanácsokat, mintha a Keresztapa anyósát alakítaná. Persze az is lehet, hogy csak álmodtuk az egészet, arra viszont esküdni mernénk, hogy két színigazgatót is láttunk feltűnni a vásznon: Mácsai Pál és Jordán Tamás a Muppet Show-ból ismert két öregúr számát adta volna elő, megtört komolysággal. De nem az övéké az egyetlen páros komikusszám, szorosan mögöttük Szabó Győző és Csányi Sándor következik a városi mutyibajnokok Hacsek és Sajójaként. Még szerencse, hogy a bűn és a korrupció vadhajtásai mellett az igaz érzések is felütik fejüket e súlyos, vidéki tájban: ilyenkor Szakcsi Lakatos Béla érzékeny zongorajátékára Nagy-Kálózy Eszter tűnik fel a lankákon, s egyszer egy piros esernyőt is forgat ábrándosan.
Makk filmje alapos válogatás: egyveleg a Kisváros, Az ember, aki nappal aludt, a Zuhanórepülés, a Rokonok, a Para, a Megint tanú, a Márió, a varázsló és a Tabló kimaradt jeleneteiből. De ismeretterjesztő alkotásként is megállja a helyét, megtudhatjuk például, hogy felbomlott a SZU, s hogy a magyar színészek angol kiejtése jelentősen javult a rendszerváltás óta. E téren elsősorban Für Anikó "however"-je tekinthető előrelépésnek.
Forgalmazza a Hungaricom
