Vannak az épp ekkortájt induló híres brit free cinemának emblematikus és ebbéli státusukban elfeledettebb rendezõhéroszai. Azokból lettek az örökmozi megkérdõjelezhetetlen istenalakjai, akiknek nem jött be Amerika (Lindsay Anderson, Tony Richardson), s azokból a kódorgó mûvészi középosztály, akiknek valamennyire bejött (Karel Reisz, Richard Lester és Schlesingerünk) - megítélésünk szerint ez tök igazságtalan, aki tovább maradt a seggén, több ugyanolyan filmet csinált. Ez akkor sem olyan nagy kunszt, ha ez az "ugyanolyan" kábé a filmmûvészet fennkölt csúcsa (komolyan).
Az Ez is szerelem (A Kind of Loving) a dühöngõ ifjak mozijának teljesen tipikus darabja, közeli rokona például az Egy csepp méznek: fekete-fehér, valami rettenetes északi indusztriál zónában (nem esküszöm meg, de tán valahol Lanca-shire-ben) játszódik, Alan Bates egy ambiciózus kezdõ, pronyóból kikászálódni készülõ fehérgalléros, aki persze rögtön felcsinálja a csaját. A szerencsétlen marhája. Ebbõl lesznek aztán egész életre elcsomagolható kellemetlenségek, anyós, após, egyebek. S a végére egy rossz kezdetnek inkább tûnõ befejezés...
Vetíti az Örökmozgó, 19-én, 16.30-kor
*****
