film - HOLD

  • Békés Bálint
  • 2010. január 28.

Zene

Sam Bell asztronauta a Lunar Industries nevű cég egyedüli küldöttjeként közel három éve dolgozik a Holdon a Föld minél biztonságosabb energiaellátásáért. Családjával kizárólag videóüzeneteken keresztül tud beszélni; egyetlen társa az emberi tulajdonságokkal rendelkező és érzelmeit smiley-jelekkel kommunikáló robot, GERTY (Kevin Spacey kiváló hangjátéka) - Bell a három év alatt beleőrült a magányba.
Sam Bell asztronauta a Lunar Industries nevû cég egyedüli küldöttjeként közel három éve dolgozik a Holdon a Föld minél biztonságosabb energiaellátásáért. Családjával kizárólag videóüzeneteken keresztül tud beszélni; egyetlen társa az emberi tulajdonságokkal rendelkezõ és érzelmeit smiley-jelekkel kommunikáló robot, GERTY (Kevin Spacey kiváló hangjátéka) - Bell a három év alatt beleõrült a magányba. De az igazi nehézségek akkor kezdõdnek, amikor elindul felkutatni egy mûszaki hiba okozóját. Bár ne tenné! Kiderül ugyanis, hogy Sam Bellbõl nemcsak egy van az ûrállomáson...

Az elsõ filmes Duncan Jones vérbeli sci-fit tett le az asztalra. A Hold alapállása az általános sci-fi-helyzet: a technika annyira elõrehaladott, hogy az ember már nem ér fel a maga alkotta gépekhez. Ebbõl pedig egyenesen következik a társadalom- és fejlõdéskritikus attitûd: elõbbre mozdul-e a világ a technikai vívmányok és egyáltalán a tudomány által? A tárgy ezúttal korunk egyik legvitatottabb tudományos eredménye, a klónozás, ami a lehetõ legalkalmasabb a személyiségproblémák, egész pontosan az ember identitászavarának ábrázolására. Persze a klónozás önmagában nem vinne el egy egész filmet, kell ide egy színész is. Sam Rockwell egyszerre két szerepet játszik oly meggyõzõen, hogy már-már szemet hunyhatunk a film kisebb logikai-dramaturgiai zavarai fölött is. Mindazonáltal Jonest és társ-forgatókönyvíróját, Nathan Parkert mégis dicséret illeti: egyetlen szereplõre írtak egy rendkívül feszült és erõs atmoszférájú történetet - ez azért nem mindennapos.

Forgalmazza a Szuez Film

****

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.