film - RÓZSASZÍN SAJT

  • - dercsényi -
  • 2009. szeptember 10.

Zene

A cím egyből a lényegre tapint: maga a punci van itt a nevén nevezve. Hősünk (Dani) ráadásul sajtundorban szenved: elég is neki apja egy megjegyzése a "lenti sajtszagról", hogy az aznapi randit hazavágja.
A cím egybõl a lényegre tapint: maga a punci van itt a nevén nevezve. Hõsünk (Dani) ráadásul sajtundorban szenved: elég is neki apja egy megjegyzése a "lenti sajtszagról", hogy az aznapi randit hazavágja.

A téma tehát kettõs: apa és fia viszonya mellett a csajozás (inkább "kúrás", ahogy a vásznon használatos) rögös útját is végigjárhatjuk, a filmtörténetben nem elõször, és nem is utoljára.

Az apa (Bezerédi Zoltán), házi zsarnok és nõgyógyász orvosdoktor, aki szereti hazavinni a munkát, minden este más luvnyát (lásd mint fenn: akárha egy kerületi pornófilm-meghallgatás jelöltjei közül kerítettek volna az alkotók). Dani (játssza az elsõ filmes rendezõ, Tóth Barnabás) mégis egész jól elvan vele, pedig tökéletesen az ellentéte: figyelmes, halk szavú, befelé forduló, gátlásos. Akár egy kamasz, jóllehet, elsõéves orvostanhallgató.

Hogy él egymás mellett két ilyen ember? Egy vígjátékban kedvesen teszik pokollá egymás életét, esetünkben azonban kissé hihetetlen, hogy tûrheti Dani a megpróbáltatásokat, hogy õrizheti meg integritását egy ilyen apaszörny árnyékában, azaz, hogy nem

1. azonosul apja nõszemléletével,

2. fordul radikálisan apja ellen.

Ezért aztán ez a tipikus elsõ film minden szókimondása és nyersesége ellenére nem elég õszinte. Mintha Tóth démonokkal hadakozna: azt akarja bizonyítani, amit senki sem vitat, s azért kreál verbál-szexuál-szörnyeteg férfialakokat (megspékelve némi nemzetkarakterológiai fanyalgással), majd állítja velük szembe önmagát - hogy nyerjen. Túl sok frusztráció szorult ebbe a kevert mûfajú, generációs tinivígjátékba.

A Mozinet bemutatója

***

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.