film - RÓZSASZÍN SAJT

  • - dercsényi -
  • 2009. szeptember 10.

Zene

A cím egyből a lényegre tapint: maga a punci van itt a nevén nevezve. Hősünk (Dani) ráadásul sajtundorban szenved: elég is neki apja egy megjegyzése a "lenti sajtszagról", hogy az aznapi randit hazavágja.
A cím egybõl a lényegre tapint: maga a punci van itt a nevén nevezve. Hõsünk (Dani) ráadásul sajtundorban szenved: elég is neki apja egy megjegyzése a "lenti sajtszagról", hogy az aznapi randit hazavágja.

A téma tehát kettõs: apa és fia viszonya mellett a csajozás (inkább "kúrás", ahogy a vásznon használatos) rögös útját is végigjárhatjuk, a filmtörténetben nem elõször, és nem is utoljára.

Az apa (Bezerédi Zoltán), házi zsarnok és nõgyógyász orvosdoktor, aki szereti hazavinni a munkát, minden este más luvnyát (lásd mint fenn: akárha egy kerületi pornófilm-meghallgatás jelöltjei közül kerítettek volna az alkotók). Dani (játssza az elsõ filmes rendezõ, Tóth Barnabás) mégis egész jól elvan vele, pedig tökéletesen az ellentéte: figyelmes, halk szavú, befelé forduló, gátlásos. Akár egy kamasz, jóllehet, elsõéves orvostanhallgató.

Hogy él egymás mellett két ilyen ember? Egy vígjátékban kedvesen teszik pokollá egymás életét, esetünkben azonban kissé hihetetlen, hogy tûrheti Dani a megpróbáltatásokat, hogy õrizheti meg integritását egy ilyen apaszörny árnyékában, azaz, hogy nem

1. azonosul apja nõszemléletével,

2. fordul radikálisan apja ellen.

Ezért aztán ez a tipikus elsõ film minden szókimondása és nyersesége ellenére nem elég õszinte. Mintha Tóth démonokkal hadakozna: azt akarja bizonyítani, amit senki sem vitat, s azért kreál verbál-szexuál-szörnyeteg férfialakokat (megspékelve némi nemzetkarakterológiai fanyalgással), majd állítja velük szembe önmagát - hogy nyerjen. Túl sok frusztráció szorult ebbe a kevert mûfajú, generációs tinivígjátékba.

A Mozinet bemutatója

***

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.